No matter how much you love a person, you will always get stabbed in the back. Why? Because.. love bites.
 
Belépés
join us, if you dare, darling.
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
you and I need to have a little chat
Ki van itt?
show yourself, stranger.
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (21 fő) Szer. Aug. 06, 2014 6:39 pm-kor volt itt.
Latest topics
these are the last posts.
» Café from 1870
Kedd Márc. 10, 2015 6:16 pm by Vendég

» Mikaelson menedékház
Szer. Feb. 11, 2015 8:38 am by Elijah Mikaelson

» Bloggers Contest
Csüt. Jan. 15, 2015 10:47 pm by Katherine Pierce

» Louis Marceau
Vas. Jan. 11, 2015 7:19 pm by Louis Marceau

» Elena *reloaded*
Pént. Jan. 09, 2015 7:46 pm by Elijah Mikaelson

» Elena és Caroline szobája
Pént. Jan. 09, 2015 1:56 am by Damon Salvatore

» Tantermek
Pént. Jan. 09, 2015 1:06 am by Damon Salvatore

» Liv és Luke szobája
Pént. Jan. 09, 2015 1:06 am by Damon Salvatore

» Folyosók
Pént. Jan. 09, 2015 1:05 am by Damon Salvatore

» Udvar
Pént. Jan. 09, 2015 1:05 am by Damon Salvatore

Word Count
how much did you write?

Credit
we deserve a little more respect.
A kódokat és az oldal külsejét Katherine Pierce-nek köszönhetjük, aki nélkül nem lehetnénk ilyen szépek. Sokat dolgozott a kinézeten, így nem örülnénk, ha a kódokat máshol látnánk! Ha segítségre szorultok, inkább szóljatok, s ha tudunk, segítünk.
A gyönyörű képek, gifek Damon Salvatore keze munkáját dicsérik, aki szintén sok időt töltött ezek megszerkesztésével, nem szeretnénk máshol látni őket. Valamint külön köszönettel tartozunk a csodálatos Elena Gilbert-nek a meseszép fejlécünkért, amivel rengeteget dolgozott.
A leírások (világleírás, fajleírás, sorozatbeli és canon karakterek leírása) a Staff tollából fakadnak, nem szeretnénk ezeket máshol látni.


Share | 
 

 Damon Salvatore - Are you ready...?!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

avatar
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vampire
» lakhely : † Mystic Falls again
» foglalkozás : † I keep myself busy
» avatar : † Ian Somerhalder

TémanyitásTárgy: Damon Salvatore - Are you ready...?!   Vas. Aug. 26, 2012 9:16 am


Damon Salvatore
"You're the perfect drug when it hurts like hell
I've never needed anyone so much
There's no-one else I love and I curse myself
Cause the right thing is to give you up"

• About me ...

:: Basics ::

Becenév: Esetleg a Dam, de nem szeretem, ha becéznek
Születtem: 1840. szeptember 20.
Kor: 172 (19)
Nem: Férfi
Faj: Vámpír


:: Personality ::


Erősségek: Könnyedén át tudom ejteni azokat, akik nem ismernek. Elhitetem velük, hogy minden oké, mikor belül egy világ omlik össze bennem, elhitetem velük, hogy egy bunkó vagyok, mikor érzelmek hadai dúlnak bennem. Ehhez tehetség kell, nem?
Gyengepontok: A vér iránti vágyam, természetesen ural, és ez egy gyenge pont. Az emberségem is nagyon útban áll, gyengévé tesz, és ezt az egyet nagyon gyűlölöm a vámpírlétben. De ott van még Elena, aki egy olyan énemet hozza elő, amiről azt hittem, már sikerült eltemetnem a lelkem mélyén...
Jellem: Az emberek (és egyéb lények) nagy része kegyetlennek, szívtelennek és egy bunkónak tart. Én hagyom őket ebben a hitben, de azt csak kevés ember tudja, milyen vagyok valójában. Az élettől rengeteg pofont kaptam már, és megtanultam elrejteni az érzelmeim. Nem szeretem kimutatni, ha gyenge és sebezhető vagyok, de ezt ki szereti? Bár az tény, hogy örömöm lelem néhány ártatlan ember lemészárlásában, de csak is akkor, ha "kikapcsolom" az érzelmeim és nem foglalkozom senkivel és semmivel.
Hajlamos vagyok túlreagálni a dolgokat, és lesz*rni a veszélyt, de ez vagyok én... Vagy megszoksz, vagy megszöksz! (;


:: Favorites::

Érdeklődési kör: Ha ezt akkor kérdezték volna tőlem, mikor újra átléptem a város határát, valószínűleg kiselőadást tartottam volna arról, mennyire jó dolog vérben tocsogó hullákat látni, és belőlük rakni tábortüzet valahol a semmi közepén, de most... Mi érdekel? Pia, vér... és legtöbb időmet azzal töltöm, hogy próbáljam eldönteni, ki is vagyok én valójában. Nem valami izgalmas elfoglaltság!
* Kedvenc vértípus: Hm, nem vagyok valami válogatós, de talán a B+
Ami/aki nélkülözhetetlen számomra: Természetesen a lapis lazuli gyűrűm nevezném meg, anélkül éjszakai lénnyé válnék

:: Family ::


Apa: Guiseppe Salvatore - meghalt Stefan keze által
Anya: Ha én azt tudnám... egyszóval ismeretlen
Testvér(ek): Stefan Salvatore
További hozzátartozók, felmenők, és leszármazottak: Mind halott már...
Családi állapot: Mondjuk, hogy kicsapongó életmódot élek

• Story of my life ...

Az ágyam szélén ülök, gondolataimba merülve bámulok ki az ablakon. A nap lassan megy le, színes foltokat fest az égboltra, bevilágítja a szobám is, hunyorgok a vöröses fényre. Gyűrűmmel babrálok, hosszasan bámulom, forgatom, és arra a napra gondolok, amikor rájöttem, enélkül a gyűrű nélkül halott ember vagyok, legalábbis, ha szembekerülök a nappal. Borzasztó volt belegondolni, hogy Katherine nincs többé, de én örökké élek. Azóta azonban azóta sok minden változott. Nem szeretem többé a nőt, akit annyi éven át bálványoztam, s bár azt mondhatnám, hogy semmi közöm hozzá... De bármikor felbukkanhat, nem igaz? Felbukkan, összezavarja a gondolataim, ráébreszt arra, mekkora hibát követtem el, hogy beleszerettem, de az az én választásom volt. Sem ő, sem Stefan, sem más nem kényszerített, hogy így érezzek, én mégis képes lettem volna megtenni érte bármit, még ha az életem árán is múlt volna. Hibát követtem el, de az ember a saját kárán tanul, így hát én sem lógok ki a sorból. Megannyi hibát elkövettem már, és a legtöbb ember szemében mindig is én leszek a rossz fiú, a züllöttebb testvér. Mondhatnám, hogy bánom, hogy így van, hogy visszavonnám minden egyes rossz tettem, csak én legyek a jobb ember a Salvatore testvérek közül, de nem fogok hazudni. Stefan pontosan beleillik ebbe a kategóriába, ha követett is már el rosszat, a lelkiismeret furdalás savas utóhatása mindig marni fogja a szívét, és nem menekülhet a múlt elől. Nem kell emlékeztetnem a hibáira, amiket elkövetett, nem kell megkeserítenem az életét. Mindenkinek vannak démonjai,. Az én esetemben ez a démon én magam vagyok, mondjuk úgy, hogy énem sötétebbik fele. Én nem vagyok jó, bennem nincs meg ez a jóság, bárki mond bármit is. De Stefan... maradjunk annyiban, hogy mindig is ő lesz a jó fiú.

Valami olcsó whisky-t töltök magamnak, amit a közeli mütyür méretű boltban vettem, és átkozom magam, hogy engedtem Elenának, egy ócska motelbe jöjjünk. Nem azzal van bajom, hogy kényelmetlenek az ágyak, kiállnak a rugóik, és lehetetlen megmaradni rajtuk, nem is az, hogy furcsa színe van a tapétának, és meg vagyok róla győződve, odakint egy egér ült a korláton. Ez mind részlet kérdése. De hogy normális piát sem lehet kapni... Felháborító!
Szemem sarkából észreveszem, hogy Elena engem bámul, de mire odakapom a fejem, szemeit lehunyja, és tetteti, hogy alszik. Nem akarom lebuktatni, csak halványan mosolygok, újabb kortyot küldök le a nyelőcsövemen át, az alkohol kellemes, bizsergető melegséggel tölt el, lassan hatni kezd, ellazulok tőle, de a fejemben még nem érzem. Ahhoz sokkal többet kéne innom, de vigyáznom kell Elenára, és az öccsére, nem tompíthatom el az agyam, még ha úgy könnyebb is lenne minden.
Megint engem bámul. Vajon miért? Miért döntött végül úgy, hogy eljön velem, mikor már olyan sokszor csalódott benne?
Kétségek közt, bizonytalanul lépek az ágy mellé, és dőlök rá, mintha természetes lenne, hogy a lány mellettem fekszik. Nyugodt vagyok, és csak remélni tudom, hogy rendelkezek valamiféle pozitív energiával, amit tudok árasztani Elena felé, és ő sem aggódik. Az kellene még, hogy felzaklatva vigyem haza Stefanhoz...
- Erről sosem meséltél. Hogy mit tettél Rose-ért. - szólal meg végül, felhagyva azzal, hogy úgy tegyen, mintha aludna.
- Nem miattad tettem - vetem oda.
- Miért nem hagyod, hogy az emberek meglássák benned a jót? - kérdezi elmosolyodva.
- Mert ha az emberek jót látnak, el is várják azt. És én nem akarok mások elvárásai szerint élni. - mondom ki könnyedén, ami a gondoltaimban motoszkál.
Ekkor az oldalára fordul, hatalmas sóhaj tör fel mellkasából, és keze után nyúlok. Nem is tudom, miért teszem. Talán csak meg akarom érinteni, talán le akarom nyugtatni. A lényeg, hogy nem jön össze, ha a második opcióról van szó. Idegesen, vagy talán rémülten kapkodja a levegőt, felugrik az ágyról, és kirohan a motelszobából.


Mély levegőt veszek, élesen fújom ki, és térek vissza a jelenbe. Mennyivel könnyebb volt minden, mikor Elena még ember volt. Mikor még nem választott köztem, és az öcsém között. De a döntése, miszerint Stefant látná utoljára, tőle búcsúzna el, és nem tőlem, mielőtt mindannyian meghalunk... Nos, nem is tudom, mit várok. Ha önző énemet engedném felülkerekedni, azt mondanám, szeretném, ha mellettem tenné le a voksát, és nem Stefan karjaiba rohanna ismételten, de még nem tudom, melyik énem fog győzni. Damon Salvatore vajon megint rossz útra tér, vagy ezzútal megtalálja az aranyközéputat? Istenem, ez úgy hangzott, mint valami sorozat záró sorai... Egek, csak hagy abba a gondolkodást, kérlek! - parancsolok rá magamra hangosan, felugrom az ágyról, és az ablakon át távozom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Damon Salvatore - Are you ready...?!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Love Bites R.P.G. :: Karakterek :: Vámpírok-