No matter how much you love a person, you will always get stabbed in the back. Why? Because.. love bites.
 
Belépés
join us, if you dare, darling.
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
you and I need to have a little chat
Ki van itt?
show yourself, stranger.
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (145 fő) Kedd Okt. 22, 2024 8:28 pm-kor volt itt.
Legutóbbi témák
these are the last posts.
» Café from 1870
Amanda Fray EmptyKedd Márc. 10, 2015 6:16 pm by Vendég

» Mikaelson menedékház
Amanda Fray EmptySzer. Feb. 11, 2015 8:38 am by Elijah Mikaelson

» Bloggers Contest
Amanda Fray EmptyCsüt. Jan. 15, 2015 10:47 pm by Katherine Pierce

» Louis Marceau
Amanda Fray EmptyVas. Jan. 11, 2015 7:19 pm by Louis Marceau

» Elena *reloaded*
Amanda Fray EmptyPént. Jan. 09, 2015 7:46 pm by Elijah Mikaelson

» Elena és Caroline szobája
Amanda Fray EmptyPént. Jan. 09, 2015 1:56 am by Damon Salvatore

» Tantermek
Amanda Fray EmptyPént. Jan. 09, 2015 1:06 am by Damon Salvatore

» Liv és Luke szobája
Amanda Fray EmptyPént. Jan. 09, 2015 1:06 am by Damon Salvatore

» Folyosók
Amanda Fray EmptyPént. Jan. 09, 2015 1:05 am by Damon Salvatore

» Udvar
Amanda Fray EmptyPént. Jan. 09, 2015 1:05 am by Damon Salvatore

Word Count
how much did you write?

Credit
we deserve a little more respect.
A kódokat és az oldal külsejét Katherine Pierce-nek köszönhetjük, aki nélkül nem lehetnénk ilyen szépek. Sokat dolgozott a kinézeten, így nem örülnénk, ha a kódokat máshol látnánk! Ha segítségre szorultok, inkább szóljatok, s ha tudunk, segítünk.
A gyönyörű képek, gifek Damon Salvatore keze munkáját dicsérik, aki szintén sok időt töltött ezek megszerkesztésével, nem szeretnénk máshol látni őket. Valamint külön köszönettel tartozunk a csodálatos Elena Gilbert-nek a meseszép fejlécünkért, amivel rengeteget dolgozott.
A leírások (világleírás, fajleírás, sorozatbeli és canon karakterek leírása) a Staff tollából fakadnak, nem szeretnénk ezeket máshol látni.


Megosztás
 

 Amanda Fray

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Amanda Fray

Amanda Fray
Take care, cuz' I'm a(n)...
Witch
» lakhely : Mystic Falls
» avatar : Holland Roden

Amanda Fray Empty
TémanyitásTárgy: Amanda Fray   Amanda Fray EmptySzomb. Feb. 08, 2014 9:20 pm



Amanda Fray

I guess that I forgot I had a choice


Let me
introduce myself!






╏ Becenév: Mandy, de ezt nem nagyon szeretem, a szüleim viszont előszeretettel hívnak így

╏ Születési dátum: 1992/04/21

╏ Születési hely: Mystic Falls

╏ Foglalkozás: Egyszerű pincérnő, semmi több

╏ Családi állapot: Egyedülálló

╏ Erősségek: Kiállok a szeretteimért, jó hallgatóság vagyok és a város legjobb kávéját főzöm. Ó, hogy itt mélyebben magamba kellett volna néznem? Az sajnos nem megy. Amúgy sem vagyok túl érdekes személyiség.

╏ Tudtad-e, hogy ...?

  • Beszélek álmomban, méghozzá szép, kerek mondatokban
  • Imádom a matekot, még most, pár évvel az iskola után is van, hogy feladatokat oldok meg, csak azért, hogy edzem az agyamat
  • Látom a szellemeket és tudok is velük beszélgetni

    ╏ Vágyak, álmok: Szeretnék boldog lenni és legfőképpen megtalálni önmagamat, hiszen már olyan régóta el vagyok veszve az élet furcsa, kanyargó, sötét ösvényein, hogy ideje lenne újra kilépnem a fényre.

  • I used to be normal
    21, Boszorkány, Holland Roden

    Ria
    21, -





    My whole life

    is in your hands now.

    - Psszt, Mads... - Suttogást hallok, semmi mást. Átfordulok a másik oldalamra és élvezném tovább a szép álmaimat, de újra megzavarnak. - Kelj már fel, Csipkerózsika! - Ahogy kinyitnám a szemem, egy párna csapódik az arcomba. Mérgesen ülök fel az ágyamon és automatikus pofont kevernék le a bátyámnak, de ő elkapja a kezem és kiránt az ágyból.
    - Nézz oda. - Az égre fel mutat, én pedig engedelmesen kinézek a szobám ablakán. A Nap már pislákol, de még jócskán a telihold van fölényben. Talán még sose láttam ilyen szépet. - Öltözz, kimegyünk! - Hiába próbáltam volna lebeszélni erről az őrült ötletéről, ő már régen kiviharzott a szobámból. Gyorsan magamra húztam a melegítő nadrágomat, lefutottam a lépcsőn, miközben halkan kisurrantam a terasz ajtónkon, belebújtam a farmer dzsekimbe.
    - Gyere már, csiga! - Kiált vissza, én pedig gondolkodás nélkül futok utána, egyenesen a házunk végében húzódó erdőbe.
    Felém nyújtja a kezét, én megfogom azt, majd egymással szemben állva játszunk egy kicsit az erőnkkel, a képességünkkel. A harmatcseppek felemelkednek a földről és körülöttünk forognak, békés táncot járva egymással. Ahogyan átvilágított rajtuk a Hold fénye, keresztezve az ébredő Nap első sugaraival, varázslatos és barátságos hellyé varázsolta ezt a mindig sötét és sűrű erdőt. Minket túlságosan is magával ragadott az egész helyzet és a spontaneitás, így alig vettük észre, hogy egy vérfarkas minket figyel. Tűzgyűrűt vontunk magunk köré, hogy távol tartsuk a farkast, de már túl későn cselekedtünk. Ő pedig talán rosszul értelmezte a tettünket, vagy egyszerűen bántani akart minket, nem tudom, csak azt, hogy mi történt ez után. Minden erejével nekirontott a bátyámnak, mikor közbe akartam avatkozni, arrébb taszított a mancsával. Ő ugyan nem észlelte, de a karmait olyan mélyen belém vájta, hogy a lábamból több helyen is ömleni kezdett a vér. A következő képkocka, amire emlékszem az az, hogy visszafordult a testvéremhez és újból rátámadt. Én pedig elájulva a földre estem. Mikor újra magamhoz tértem, már a kórházban feküdtem. Egyedül.
    ***
    - El kell mennem innen! - Kiáltottam, az ajtót pedig bevágtam magam mögött. Anya mit sem törődött a kérésemmel, végig a sarkamban volt és követett, bármerre is mentem a lakásban. - Nem bírok itt maradni! Hát nem érted? Nem megy! - Ordítottam, de nem a méregtől, hanem a fájdalomtól. Nem akartak elengedni, mégis megtették, mert azt hitték, tönkre tesz majd az, hogy a halott bátyám szobája mellett fogok elsétálni nap, mint nap. Nem őket akartam elijeszteni magamtól, csupán tudtam, nem lennék képes arra, hogy itt, ebben a házban éljek tovább. Ott, ahol felnőttem, ahol mindig én voltam a hugica, a kicsi lány. Ma pedig mi vagyok? Egy idióta, aki hagyta, hogy telihold idején a bátyja kirángassa az erdőbe és varázsolgassanak. Mégis hogy lehettem ekkora marha? Miért nem parancsoltam megálljt neki? Akkor még ma is élne, ha nem hagytam volna, hogy a feje után menjen...
    ***
    A nagynénémmel töltött pár év alatt felhagytam a varázslással és mindennel, ami valamilyen módon a természetfeletti világhoz kapcsolódott. A szüleimmel havonta beszéltem telefonon és próbáltam normális életet élni. Minél megszállottabban próbáltam visszatérni a régi életemhez, annál jobban beleőrültem. Rémálmok, hallucinációk, pánikrohamok gyötörtek, és néha azt hittem, hogy tényleg belehalok valamelyik tünetekbe, olyannyira életveszélyes és durva, valóságosnak tűnő helyzetekbe képzeltem magam. Nyugtatókon, altatókon éltem, egészen addig, míg anyu sírva nem könyörgött, hogy költözzek haza. Valami azt súgta, otthon talán jobb lesz, így hát útnak indultam.
    Most pedig itt állok a házunk előtt és némán nézem a fölém magasodó épületet. Oly sok kedves emlék, s mindegyikben szerepel a bátyám. Nem tudom, hogy valaha is képes lennék feldolgozni a halálát. A szobának ablakát nézem, lefagyva, leblokkolva, mint aki fél attól, mi fogja fogadni őt, ha belép az ajtón. Pedig mindent szerettem ebben a házban, ebben a városban, ami arról volt híres, hogy soha, semmi érdekes vagy veszélyes nem történt itt.
    A könnyeimmel küszködve, lélegzet visszafojtva állok az ajtó előtt, mikor az kinyílik és a szüleim sírva borulnak a vállamra. Hiba volt őket annyira kegyetlenül hátrahagynom, de akkor, abban a helyzetben nem tudtam volna mást csinálni. El kellett mennem innen, hogy életben maradhassak.
    ***
    - Psszt, Mads! Ébredj Csipkerózsika! Van egy meglepetésem. - Tisztán hallom a hangját, de a szemeimet nem merem kinyitni. Rettegek attól, hogy akkor felébredek és eltűnik minden, amit eddig álmodtam. Most még tisztán hallom a hangját, de egy nap azt is el fogom felejteni. Talán az lesz az a nap, mikor a szívem végérvényesen jéggé fagy.
    - Kelj már fel! - A hangja követelőzőbb, de annyira élénk, mintha csak itt ülne az ágyamon. Halványan elmosolyodom, de ekkor egy párna csapódik az arcomba. Halálra rémülve, villámsebességgel ülök fel az ágyamban és kapcsolom fel a villanyt. A testvérem pár centiméterre ül tőlem, én pedig sírva a nyakába borulok. Ölelem, szorítom magamhoz, de nem érzek semmit. Mintha csak odaképzelném őt és nem is ülne itt előttem. - Ne áruld el senkinek, hogy látsz engem. Még a végén őrültnek hisznek. - Kedvesen elneveti magát én pedig elképedve nézem minden egyes apró mozdulatát.
    Ez volt az első alkalom, hogy szellemet láttam. De megígérte nekem, hogy nem az utolsó, hogy eljött hozzám...


    Vissza az elejére Go down
    Katherine Pierce

    Katherine Pierce
    Take care, cuz' I'm a(n)...
    Human
    » lakhely : ☣ mystic falls, nothing (bad) ever happens here
    » foglalkozás : ☣ psychotic bitch
    » avatar : ☣ nina dobrev

    Amanda Fray Empty
    TémanyitásTárgy: Re: Amanda Fray   Amanda Fray EmptyKedd Feb. 11, 2014 9:38 pm

    Elfogadva!

    Üdv az oldalon, Amanda! *-*
    Nagyon testszett az előtörténeted, minden egyes szava magával ragadott, élvezettel olvastam és végig fent tudtad tartani a figyelmemet. Very Happy
    Sajnálom, ami a testvéreddel történt, remélem több alkalom is lesz, amikor meglátogat téged szellemként, mert neked is kijár egy kis boldogság. : )
    Nyomás foglalózni, majd irány a játéktér! Wink
    U.I.: még mindig imádom a PB-d! Nááá
    Vissza az elejére Go down
     

    Amanda Fray

    Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
    1 / 1 oldal

    Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
    Love Bites R.P.G. :: Karakterek :: Boszorkányok, varázslók-