» Folyosók Pént. Jan. 09, 2015 1:05 am by Damon Salvatore
» Udvar Pént. Jan. 09, 2015 1:05 am by Damon Salvatore
Word Count
how much did you write?
Credit
we deserve a little more respect.
A kódokat és az oldal külsejét Katherine Pierce-nek köszönhetjük, aki nélkül nem lehetnénk ilyen szépek. Sokat dolgozott a kinézeten, így nem örülnénk, ha a kódokat máshol látnánk! Ha segítségre szorultok, inkább szóljatok, s ha tudunk, segítünk. A gyönyörű képek, gifek Damon Salvatore keze munkáját dicsérik, aki szintén sok időt töltött ezek megszerkesztésével, nem szeretnénk máshol látni őket. Valamint külön köszönettel tartozunk a csodálatos Elena Gilbert-nek a meseszép fejlécünkért, amivel rengeteget dolgozott. A leírások (világleírás, fajleírás, sorozatbeli és canon karakterek leírása) a Staff tollából fakadnak, nem szeretnénk ezeket máshol látni.
Tárgy: Re: Fell's Church Hétf. Aug. 26, 2013 12:36 am
Játék lezárva!
Vendég
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég
Tárgy: Re: Fell's Church Vas. Jún. 16, 2013 7:07 pm
Rafael & Kimberly
Hogy mi vezetett ide? Miért jöttem ennyire messze a városból? Még én magam sem tudom... talán csak egy kis ki kapcsolódásra vágytam természetfelettiek nélkül és minden más egyébtől. Furcsa volt vissza jönni Mystic Falls-ba és újra látni a régi embereket és új barátokat szerezni... túl sok volt nekem ez így egyszerre! Túl sok volt ennyi emberrel ismerkedni és túl sok minden volt egyszerre az életemben. És tudjátok mi a legjobb? Az, hogy a múltam örökké kisérteni fog... sosem fogok tudni túl lépni az egész dolgon és még el felejteni sem tudom! Sokáig gondolkoztam azon, hogy ki kapcsoljam e az érzéseimet vagy sem, hisz ha nem lennének emberi érzéseim akkor az egész életem sokkal könnyebb lenne. De nem! Nem lehet, mert a barátaimnak szüksége van rám! Rám, és nem egy vérszívó fenevadra! Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben mi közben egy szikláról ugrottam le - szerencsére nem kell félnem a sérülésektől, hisz vámpír erőm van - és mikor földet értem egyből megfogott egy ismerős illat. Vérfarkas illat. - Scott..- ejtem ki halkan a nevet, de rá jöttem, hogy miért is lenne itt?! Pont itt? Hisz Mystic Falls-ból sem szokott ki mozdulni. ~Szóval van a környéken egy vérfarkas... ez jó buli lesz.~ gondolom magamban mosolyogva mi közben az illat felé veszem az irányt. Épp ki sétáltam a sziklák mögül mikor megláttam egy személyt üldögélni az árnyékban és nem messze egy motort. - Szép motor! A tied?- felelem mosolyogva. Nem nagyon foglalkozok az udvariassággal, hisz kit izgat? Ha még sem vérfarkas akkor törlöm az emlékeiből azt vége! De van benne valami... valami ami miatt nem hagyhatom csak itt. - Tudod, ilyen szép napon nem szabad egyedül tölteni az embernek a szabadidejét- felelem nevetve majd én is le ülök mellé. Mindig is egy be vállalós típus voltam, de mivel van barátom ezért egy kicsikét - de csak is egy kicsikét - vissza szoktam fogni magamat! Most már inkább nem szóltam csak vártam a mellettem ülő személy reakcióját.
Vendég
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég
Tárgy: Re: Fell's Church Vas. Május 05, 2013 4:01 pm
Kimbelry & Rafael A természet lágy ölén
Hol is lehetne elkezdeni a mai napom történéseinek folyamát? vajon mit kellene mondanom róla? Vajon mennyi mindent oszthatok meg másokkal? Miket lehet elmondani arról, mi is történt velem… az ilyenben sosem voltam valami jó. Munkakeresés, hogy legyen pénz húgom tanítatására továbbra is, hogy biztosítani tudjam számára mind azt, mit apánktól megkapott. Én nem vagyok gazdag… kitagadtak…de ő még is engem választott, hiszen összeköt a sorsunk. Most, még is itt vagyok, a természet lágy ölén a romok közelében, hová leparkoltam motromat. Nyújtóztam egy hatalmasat, majd lehunytam szemeim miközben nekidőltem egy mohos még stabilan álló oszlopnak. Lehunytam szemeim, s csak álltam ott, miközben kezemben ott tartottam még felbontatlan sörömet. Nem szép dolog az ivás, de valamivel csak el kell nyomnom azt az óriási bűntudatot, mit amiatt érzek, mit elkövettem. Rég volt már… és jogos volt… még is fájt visszagondolnom rá. Míg ott álldogáltam lehunyt szemekkel, kibontottam italom, s kortyoltam egyet belőle, majd tekintetem az üvegre szegezve jöttem rá, erre nekem nincs is szükségem egy cseppet sem. Letettem hát motrom mellé, s úgy döntöttem, ha már itt vagyok, sétálok egyet a romok között, ha már elvezetett errefelé utam. Végigballagtam egy kitaposottnak tűnt ösvényen, majd felmásztam egy stabilabb kőrakásra, s onnan néztem szét. Csodálatos kilátás tárult szemem elé, mit a távolban csupán egy számomra eddig ismeretlen illat tört meg. Összevont szemöldökkel pillantottam körbe, de nem vonultam félre. Nem voltam sem gyáva, sem pedig megfutamodásra hajlamos. Lassanként lemászva onnan, csendesen vártam vajon miféle szerzet közeledik felém. Nem készültem semmiféle fegyverrel, mivel olyasmit sosem tartottam magamnál. Mindent a véletlenre kell bízni. ha egyszer meg kell halnom, hát úgy sem tehetek ellene semmit sem. Nem igaz? Lassanként egy női sziluett jelent meg a távolban. Sem nem gyorsan sem nem lassan közeledett. Amolyan átlagos sebességgel. Felőle érkezett a furcsa illat, mely egy cseppet meglepő, ám még is érdekes volt számomra. Vajon miféle szerzet lehet? Minden esetre lemásztam onnan, letelepedtem egy árnyékosabb helyre, kényelmesen elhelyezkedve, s csak vártam csendesen megérkezésére.