Katherine PierceTake care, cuz' I'm a(n)...Human» lakhely : ☣ mystic falls, nothing (bad) ever happens here » foglalkozás : ☣ psychotic bitch » avatar : ☣ nina dobrev
| Tárgy: Katherine Pierce Szomb. Május 26, 2012 11:29 pm | |
| Katherine Pierce "Jobb ha ők halnak, mint én." • About me ... :: Basics :: Becenév: – Katerine, Kath, Katy Születtem: – 1475. Október 15. - Bulgária Kor: – 536 éves, de 18-nak néz ki. Nem: – Nő Faj: – Vámpír :: Personality :: Erősségek: – Kegyetlen, erős, könnyen terelem el mások figyelmét, csábító, okos. Gyengepontok: – Szerelem, emberség, érzelmek, félek, hogy egy nap leszúrnak, verbéna Jellem: – Ha akarok valamit, megszerzem. Gyakran csábítok el férfiakat, csak azért, hogy kihasználjam őket. Imádom az emberek vérét, soha nem innék állatvért. Ha ölnöm kell, ahhoz, hogy valamit elérjek, nem habozok, a vér már így is beszennyezi a kezem – egy áldozat már mit számít? Ha választanom kell, hogy magamat mentsem vagy másokat – akármilyen a viszonyom velük – magam mentem. :: Favorites:: Érdeklődési kör: – Szeretem, ha minden fontos információt tudok a lehetséges vetélytársaimról. * Kedvenc vértípus: – AB– Ami/aki nélkülözhetetlen számomra: – Szükségem van a lapis lazuli ékszeremre – enélkül elégnék a napon, valamint ragaszkodom igaz szerelmemhez – Stefanhoz.. :: Family :: Apa: – Az 1400-as években Klaus brutálisan meggyilkolta. Anya: – Az 1400-as években Klaus brutálisan meggyilkolta. Testvér(ek): – Nincs. További hozzátartozók, felmenők, és leszármazottak: – Egy gyermekem született, akit elvettek tőlem. Isobell Fleming távoli rokonom, Elena Gilbert pedig a hasonmásom. Családi állapot: – Egyenlőre szingli. • Story of my life ... 1475-ben, Bulgáriában születtem. Házasságon kívül gyermekem született, amit abban az időben nem toleráltak, ezért kitagadtak a családomból s száműztek Bulgáriából. Angliába menekültem, ahol megismerkedtem egy Elijah nevű nemessel. Gyönyörű napokat töltöttünk együtt. Ragaszkodott ahhoz, hogy megismerjem Niklaus nevű testvérét. Első látásra nagyon helyes fiatalembernek tűnt, s sok időt töltöttünk együtt, ám mikor megtudtam, mik a szándékai velem rohantam. Testem minden egyes csepp vérét ki akarta ontani egy oltárra. Azt állította azért, hogy megtörje a Nap és a Hold átkát, mielőtt azt a vérfarkasok megtennék, s a vámpírok örökké a Nap szolgái lehetnének. Ám később kiderült, anyja félrelépett és Lord Niklaus egy másik férfitől származik, aki történetesen vérfarkas. A vérfarkas énjét akarta aktiválni. Több, mint 500 éve menekülök Klaus elől. Rose változtatott át, miután Trevor azt mondta, kérjek tőle segítséget. Nem állt szándékomban meghalni, így hát felakasztottam magam, hogy vámpírrá váljak. 1864-ben egy Mystic Falls nevű városban laktam a Salvatore birokon. Két kedves fiatalembert – Stefant és Damont – ismertem meg itt. Mellettük sosem voltak unalmas napjaim. Úgy tudták, családom tűzben égett el és csak egyetlen emberben bízok, Emilyben, aki a boszorkányom volt. Ahogy teltek a napok, egyre jobban összemelegedtem Stefannal és Damonnal. Elkövettem azt a hibát, - amit talán nevezhetünk Petrova átoknak – hogy nem választottam közülük, mindkettőjükkel csak játszottam. Illetve, Damonnel játszottam, Stefant tényleg szerettem és szeretem most is. A városban kezdett elterjedni a vámpírok híre, hiszen nagyon sok állat és embertámadás volt, és az orvosok mindig megállapították, hogy az áldozatokban egy csepp vér sem maradt. Sejtettem hát, hogy menekülésre kényszerülök, ezért megállapodtam egy vérfarkassal, hogy ha segít kijutni, akkor cserébe odaadom neki a holdkövet. 26 barátomat küldtem a halálba, csak hogy megjátsszam a saját pusztulásom. Elmenekülte, de megígértem Stefannak, hogy újra együtt leszünk, hiszen a két fiúból is vámpírt csináltam. Stafan és Damon ahogy az évek teltek-múltak sok országot bejártak. Úgy irányítottam a dolgokat, hogy visszatérjenek Mystic Falls-ba és megismerjék a hasonmásom, Elenát és újra belém szeressenek. Sajnos nem belém, hanem Elenába szerettek bele, de küzdök azért, hogy helyreállítsam mindkettőjükkel a viszonyokat. Egy időre eltűntem, mert Klaus felbukkant, de most hogy az a hír járja, halott, így visszatértem. |
|