Félve pillantok Damonre, reméltem, hogy ezek után nem hagy cserben. Féloldalas mosolyra húzza ajkait, majd szeme hirtelen elfeketedik, és kidudorodnak szeme alatt a fekete erek, na és a fogai. Damon egyszerre félelmetes és veszettül szexy látványt nyújt. Kimért, lassú léptekkel ül le az ágy szélére, és veszi kezébe az enyémet. Saját csuklóját felsérti, hogy tudjak belőle inni. Felém tartja, én pedig bátortalanul elfogadom. Hiába volt erre már párszor példa, még mindig feszengek vér ivás közben, és kellemetlenül érzem magam. Kiszolgáltatott vagyok, holott le is feküdtünk. Nem is tudom melyik miatt lehetnék jobban zavarba. Maradjunk annyiban, hogy mindkettő miatt. Pár korty után elhúzódom tőle, és megtörlöm a szám. Aprót biccentek felé, és elégedetten nyugtázom magamban, hogy semmit sem véreztünk össze. Kezeim után nyúl és megfogja, úgy, hogy lássam a sebet. Minden alkalommal eljátszunk, ez amolyan közös kis szertartássá vált nálunk. A seb pillanatok alatt begyógyul, mikor egy másikat fedezek fel Damon kezén, ami nem gyógyul be. Ő maga is megijed, és tanácstalanul néz rám.
- Damon ... a kezed! Ennek nem kellett már volna begyógyulnia? Kérlek mond, hogy nem halálos! - kérdezem tőle, de ő csak továbbra is megkövült arccal néz rám, majd a kezére. Én is ezt teszem, majd egyre jobban kezdek kétségbe esni, és érzem sós könnyeimet lecsordulni az arcomon. Lábaimat felhúzom és átkarolom őket. A fejemet a térdemre hajtom és úgy nézem az előttem ülő rémült férfire. Nem akarom, hogy meghaljon és baja legyen! Jelenleg csak ő ért meg engem igazán, és hiába a sok szörnyű tette, mégiscsak a barátom. Igen, a barátom egy kis extrával fűszerezve. Nem, nem hagyhat el, ezt nem bírnám elfogadni! Egyre jobban sírok, és azt veszem észre, hogy egy éles hang tölti be a szobát. Damon kérdőn néz rám, és én is rá, mire rájövök, hogy saját magamat hallottam kiabálni.
- Nem ..... hagyhatsz .... magamra! ....Szükségem ....van ..... rád! - felelem neki szipogva és akadozva, és még jobban sírni kezdek.

Hirtelen ülök fel az ágyamban, és azonnal az arcomhoz nyúlok. Könnyeimtől vizes az arcom, melyet azonnal le is törlök. Szívem vadul kalapál és hiába rövidnadrágos pizsiben alszom, az álom hatására szó szerint levert a víz. Csuklómat is megnézem, és a bőröm érintetlen. Az éjjeli szekrényemről leveszem a telefonomat és megnézem az időt. Remek hajnali fél 2. Visszateszem a helyére és kibotorkálok a fürdőmbe. Botorkálnék, ha nem érezném, hogy fázok. Mikor nyitottam ki ennyire az ablakot? Csigalassúsággal odasétálok és be akarom csukni, mikor valami fekete alakot vélek felfedezni az egyik lámpa alatt. Megdörzsölöm a szemem, hogy jobban lássam, de mire visszanézek, már semmit sem látok. Biztos beképzeltem. Megvonom a vállam, és becsukom az ablakot, és megcélzom ismét a fürdőt. Hideg vízzel megmosom az arcomat, és próbálom lenyugtatni magam. A tükörbe nézek, noha sötét van, és nem látok semmit, mégsem tud érdekelni. Megkeresem a poharamat és töltök bele vizet. Megiszom, majd az üres poharat visszateszem a polcra. A szobámba érve, az ágyra ülök. Felhúzom a térdeimet, és ráhajtom a fejem; így nézek ki az ablakon. Pontosan úgy, ahogy álmomban tettem, csak akkor Damont néztem. Nem értettem miért pont egy önző és egoista pasival álmodtam. Tény, hogy jól néz ki, de Mr. Tökély sosem kellene. Kinézem belőle, hogy nem becsülne meg, csak kihasználna, és a végén eldobna, mint egy használt rongybabát. Nem nézném ki belőle a filmekben látott hős szerelmest, aki izgulva várja a randit, és rózsával lepi meg szíve választottját. A megjelenő képet magamat láttam, majd gyorsan elhessegettem a gondolatot. Ez megint szép egy álom lenne, az biztos. Újra ránéztem az órámra és fél hármat mutatott. Elfordultam az oldalamra, és próbáltam az alvásra koncentrálni. Nem, nem fogok báránykákat számlálni, egyszerűen csak másra kell terelnem a gondolataimat, és megfeledkezni erről a furcsa, keserédes álomról. Ezúttal mit fogok majd álmodni?

Köszönöm a játékot! Imádtam, mint mindig! Láv ya!



Játék vége!
Játéktér szabad!

Tényleg nem szeretnék elaludni, de érzem, ahogy a szemeim egyre jobban lecsukódnak. Már majdnem elaludnék, mikor Damon óvatosan leszáll rólam és a fürdőbe indul. Hirtelen ébernek érzem magam, ahogy végignézek először izmos lábaim, majd a feszes hátsóján. Ajkamat harapdálom, mert be kell valljam, tetszik a látvány. A hát és karizmai is tökéletesen követik minden mozdulatát. A tükörből látom őt előről is, és már nem is érzem magam álmosnak. Feljebb ülök, és kinyújtóztatom a kezemet, és a lábamat. Nos igen, izomlázam biztosan lesz, és egy széles mosoly ül ki a számra. Hát igen, ez az este, ezerszer jobb volt, mint bármelyik pompom edzés. Nem tudom mit csinál  Damon a fürdőben, de nem sokáig marad bent. Pár perc elteltével jön vissza, és nem fekszik be mellém, hanem az ágy mellé guggol le, és kezébe veszi az enyémet. Apró puszikat hint rá, és én nem tudom eldönteni, hogy miért. Felnéz, de a tekintetéből nem tudom megfejteni, hogy mik a szándékai. Egyre idegesebb leszek, és szaporábban veszem a levegőt. Mégis mire készül?! A Tekintete sokkal sötétebb, éhesebb, ha fogalmazhatok így. A vénámat kezdi el puszilgatni, és rájövök, hogy mit szeretne. Mire tényleg rákérdezhetnék, félve kérdezi meg, hogy ihat-e belőlem. Megszólalni nem tudok, de helyette egy aprót bólintok. Érzem, ahogy fogaival finoman húzogatja a bőrömet. Ezzel akar felkészíteni arra, hogy szemfogaival felsérti a bőrömet. Felszisszenek egy pillanatra, de nem igazán foglalkozom a fájdalommal. Damont nézem, aki szemeit lecsukva kortyolgatja a véremet. Másik kezemmel cirógatni kezdem az arcát, majd a hajába túrok, majd kezemmel megállok és a tarkóját masszírozom. Szemeimet én is becsukom, és érzékelem, ahogy egyre fáradtabb leszek, nyilván a vérveszteség miatt. Fészkelődni kezdek, szeretném ezzel tudatni vele, hogy elég lesz. Még csukva van a szemem, de érzem, hogy eltávolodik tőlem, és apró puszikat hagy a seb helyén. Kinyitom a szemem, és tekintetünk összefonódik. Szája hatalmas vigyorrá húzódik, most már teljesen elégedettnek tűnik. Jó neki, én viszont legszívesebben most azonnal álomba szenderülnék, és fel nem kelnék másnap délig. Igen, minimum délig aludnék, csak sajnos ezt nem tehetem meg, bármennyire szeretném. Kiveszem a kezemet az övéi közül és a fogai nyomát nézem a bőrömön. Kissé fáj, és elzsibbadt, ezért egy kicsit masszírozni kezdem. Hirtelen egy kezet érzek, meg az arcomon, és belesimulok az érintésébe. Kezemről felnéznek, és Damon csillogó, és aggódó szemeibe nézek. Szeme felváltva nézi a sebem, és a szemem. Nem szeretném ha meglátszana, ezért szeretném, ha meggyógyítani.
- Megtennéd, hogy...- kezdek bele, közben lesütöm a szemem, mert máskor magától tudja, hogy mit csináljon - begyógyítod? - kérdezem tőle félve.

Jeah, 415 szó! Love ya Damon!

A csókunk vad volt és szenvedélyes. Minden porcikámmal éreztem őt, noha egyre jobban kívántam azt, hogy átöleljen, és érezzem az érintéseit felforrósodott bőrömön. Egy pillanat műve volt az egész. Az egyik pillanatban még én voltam felül, a következőben egy reccsenés hallottam, majd azt, hogy valaki átölel, és óvatosan a hátamra fordít. Csukott szememet kinyitottam, és Damont pillantottam meg magam felett. Aha, szóval elszakadt a nyakkendője, remélem nem a kedvencét vettem ki a fiókból. Gondolataimat hamar eltereli csókjaival, és lágy érintéseivel. Azt hiszem, ezt hívják édes bosszúnak. Most ő kényeztet, és sikeresen próbál az őrületbe kergetni. Damonban mindig is ezt imádtam a legjobban, hogy vele sose tudtam mire számítsak: egy túlfűtött és vad éjszakára, vagy egy romantikus és lassú együttlétre. Most sem tudom igazán, hogy mire számítsak, de egyre jobban élvezem a kettőnk kis játékát. Hagyom, hogy kiszívja a nyakam, és közben a hajamba túr, amiről tudja, hogy az egyik gyengém. Belemosolygok a csókunkba, és egyik kezemmel a hátát simogatom, másik kezemmel a tarkóját, majd én is finoman a hajába túrok. Egy halk morgással adja tudtomra, hogy jólesik az érintésem. A nyakam után a melleimet kényezteti, és egy jóleső sóhajjal díjazom. Fejemet hátra vetem, és úgy élvezem a pillanatot. Damon nagyon jó szerető, és ezt nagyon jól tudja. Egyre szorosabban ölel, mintha attól tartana, hogy elszököm, pedig ez egyáltalán nincs így. Hova mehetnék?! Sehova! Számomra jelenleg minden út Damonhoz vezet! Nem akarom, hogy ezt a pillanatot bármi is tönkretegye, olyan jó Damonnal együtt lenni. Az agyam csakis körülötte jár, és akörül amit épp csinálunk. Nem ez az első alkalom, hogy együtt vagyunk; én mégis csodaként élek meg vele minden pillanatot. Tempóján gyorsít, és én egyre jobban kezdem elveszíteni a fejem. Mire beleélném magam lassít, ezzel nyújtva el a szeretkezésünket. Nagyon ért a kínzásomhoz, nyilván ezt azért kapom, mert én is játszottam vele az elején. Kinyitom a szemem, és szembetalálom magam fürkésző tekintetével. Tekintetünk összekapcsolódik, és megint kezdek zavarba jönni. Nem értem miért néz ennyire, kicsit zavar, ezért el is fordítom a fejem. Kezével finoman az állam alá nyúl, és maga felé fordít. Arcomon még biztosan látni lehet a pirosságot, ezért bíztatóan rám mosolyog, és újra megcsókol. Kezeimmel átölelem, és még közelebb húzom magamhoz, és átkarolom a nyakát. Minden mozdulatára és érintésére emlékezni akarok, az agyamba vésni minden vele kapcsolatos dolgot. Nem tudom miért, talán azért mert félek, hogy elvagy, vagy csupán azért, hogy mindig emlékezhessek rá, és bármikor magam elé idézzem perzselő tekintetét, vagy csábító hangját. Teljesen megőrjít és én is őt. Hirtelen ötlettől vezérelve lábammal átkulcsolom az övét, ezzel még közelebb vonva magamhoz. Nyilván nem számított erre, de pont ez a jó a meglepetésekben. Egyre jobban érzem azt, hogy elvesztettem az irányítást a testem felett, és egyre jobban érzem azt, hogy közel a beteljesülés.
- Damon...én...mindjárt...- próbálom szavakká formálni gondolataimat, de csókjaival belém folytja a szavakat. Kezeinket összekulcsolja, és a párnára helyezi. Lágy tempó helyett, átvált vadba, de engem ez cseppet sem zavar, nyilván ő is közel van a beteljesüléshez. Testem már tele van izzadságcseppekkel, ahogy Damoné is. Jobb kezemet kicsúsztatom szorításából, és félretűröm izzadt haját, és letörlöm a homlokát gyöngyöző cseppeket. Kezemmet visszahelyezem az övébe, és úgy követem tempóját. Már nagyon közel járunk, amit egyre intenzívebb nyögéseink is érzékeltetik. Egyre jobban szorítom a kezét, és érzem azt, hogy robbanni fogok. A pillanat tört része alatt érem el a mennyországot, vele együtt, és egy forró csókban egyesülnek ajkaink is. Hátam ívben megfeszül, ahogy Damoné is. Még nem húzódott el tőlem, fejét mellkasomra hatja, és én hallgatom heves szívverését. Az enyém is ugyanilyen hevesen dobog, amit ő hallgat. Elengedem a kezét és haját simogatom, de el nem engedném őt. Olyan meghitt és idilli ez a pillanat, és nem akarom ezt semmivel sem megszakítani. Nem kellenek szavak sem, egyszerűen csak élvezzük a másik közelségét. Damon a takaró után nyúl, amit nem tudom hogyan, de sikerült a földre rúgnunk, és egy laza mozdulattal ránk teríti, majd fejét ismét a mellkasomra helyezi. Szívem már egyenletes ütemben dobog, és nem akarok elaludni, holott egyre jobban érzem azt, hogy fáradt vagyok. Szívesen nézném még Damont, ahogy rajtam pihen. Nem értem miért kell a takaró, hisz ez után nekem még mindig melegem van. Értékelem, hogy ennyire figyel rám, de ezzel csaj jobban elősegíti azt, hogy elaludjak. Egyre laposabbakat pislogok, érzem, hogy szemhéjaim egyre nehezebbé válnak. Nem, nem nem akarok aludni, pedig lehet jobban járnék vele. A suliban agyilag fáradtam el, Damon karjaiban viszont testileg is.

730 szó! xD Ajánlom hozzá Pitbull: Bedroom dalát! xD Love you, Damon!

Körkörös mozdulatokkal simogatom Damon hasát, már az alsógatyájában járva. Még magamat is meglepem ezzel a cselekedettel, mert sosem csináltam még ilyet. Most jövök rá, hogy mire is készülök, és ettől teljesen zavarba jövök. Érzem, hogy arcomat elönti a pír, és az, hogy Damon bátorít, csak még jobban elvörösödöm. Szép volt, hatalmas pacsit adhatok magamnak gondolatban. Csípőjére ülök és a hajamba túrok; kissé tanácstalan vagyok, pedig ez olyan jó ötletnek tűnt. Damonon látom, hogy élvezi, és félve pillantok rá. Szemében látom az értetlenkedést, és hálát adok az égnek, hogy nem hallja a gondolataimat. Gyors csókot nyomok a szájára, és közben azon agyalok, mit is kéne tennem. Volt pár pasim, az tény és való, de ő más. Ő sokkal komolyabb, és érettebb, mint ők. Nekem is éretten kell viselkednem, ha már vele vagyok. Mélyet sóhajtok, és lejjebb csúszom. Elégedetten mosolygok, mert érzem, emelkedő férfiasságát, amit én váltottam ki. Ez hízelgő, és ad egy kis önbizalmat, hogy folytassam a ténykedésem. Térdére ülök óvatosan, és előre hajolva simogatom érzékeny szervét a kezemmel. Csípőjére puszikat nyomok, majd szépen lassan kezdem el megszabadítani fekete alsójától. Megemeli a csípőjét, hogy könnyebben le tudjam róla húzni, de nem számít az én reakciómra. Ijedtemben majdnem hátra estem, még mázli, hogy két kezemmel meg tudtam támaszkodni az ágyon, ezzel elkerülve egy szép esést. A nadrágját csak egy kicsit sikerült lejjebb húznom. Szépen visszaülök eredeti helyemre, és pírral az arcomon Damon szemébe nézek. Mosolyog, és nem sok tartja vissza attól, hogy kinevessen.
- Meg ne próbáld, különben itt hagylak! - felelem neki, gyenge éllel a hangomban. Én se gondolhattam ezt komolyan, hisz ki hagyná őt itt, ilyen állapotban és helyzetben?! Visszagondolva az előbbi kis bakira, már nem is zavar annyira. Mintha tudná mire gondolok, kezd el halkan nevetni, mire nekem is nevetnem kell.
- Jól van, elég lesz! Térjünk vissza a játékunkra! - nézek rá, és aprót biccent. Felemeli a csípőjét, hogy tényleg le tudjam már venni róla a szoros ruhadarabot. Lassan veszem el, ahogy elém tárul a bőre, apró puszikat nyomok rá. Férfiasságát direkt hagyom ki, bár mikor meglátom, hatalmasat nyelek. Elég jól megáldották, és hiába voltunk már sokszor együtt, mégis újdonság erejével hatot minden egyes alkalommal a mérete. Belső combján is hagytam puszikat, és én is egyre lejjebb csúsztam, miközben puszikkal leptem be szó szerint minden testrészét. A bokáját már az ágy mellett guggolva adtam neki, majd rájöttem, hogy hozzá képest én túlöltözött vagyok. Lassan néztem rá, és élveztem, hogy én miattam készült ki teljesen. Kíván, ezt minden egyes érintésemnél éreztem, és hallottam feltörő sóhajait is. Lassan felálltam, és hátat fordítottam neki. Megláttam magam a tükrében, és azt is, ahogy engem néz. Kezdem érteni, miért is áll ott, az egész alakos tükre. Ő továbbra is engem nézett, és vártam, a tekintetünk mikor találkozik a tükörben. Csak pár másodperc kellett hozzá, és a mosolya még szélesebb lett. Lehajtottam a fejem, és a nadrágom gombját kezdtem el kikapcsolni. Szép lassan toltam le magamról, direkt  előrehajolva vettem le, hogy láthasson. Még jó, hogy a csipkés fehérneműszettemben vagyok, és nem valami illúziórombolóba. Felegyenesedtem, és ismét a tükörbe néztem. Láttam rajta, hogy pattanásig feszítettem nála a húrt, de itt még nem ért véget a kínzása. Lassan csúsztattam le a melltartóm pántjait a vállamon, és oldalra fordítottam a fejem, és rá kacsintottam. Tudtam, hogy ezzel még jobban ingerlem, és pont ez volt a célom. Lassan a melltartóm kapcsához értem, és lassan kicsatoltam, és még lassabban emeltem el magamról. Felé fordultam, immáron egy szál fehérneműben és szép lassan elé sétáltam. Az ágy szélénél állva vettem le az utolsó ruhát is magamról, és magam mögé hajítottam. Ráültem a combjára, és előre hajoltam, egy csókért. A csók sokkal vadabb volt mint vártam, tüzes és szenvedélyes volt. Ujjai megfeszültek az ágyrácson, még többet követelvén. Nem is értem, a nyakkendője hogy bírja a strapát?! Már nem bírta tovább, éreztem rajta. Tudtam, hogy cselekednem kell szó szerint. Magam elé néztem, és láttam ágaskodó férfiasságát. Apró csókokat leheltem rá, kezembe vettem, hogy kényeztetni tudjam. Élveztem, hogy én tölthetem be a vezető szerepet, és miattam nem tud kimondani egy értelmes szót se. Sóhajai, és nyögései tudatták velem, hogy jó az amit csinálok. Óvatosan a számba vettem, és úgy folytattam tovább a ténykedésem. Nem akartam, hogy a számba élvezzen, ezért pár perc után abbahagytam, és lekászálódtam róla. Gyorsan a levetett nadrágjához mentem, és kihúztam belőle egy ezüst csomagot. Óvatosan nyitottam ki, és mentem vissza a türelmetlen Damonhoz.
- Fő a biztonság! - mondtam és felhelyeztem, majd ráülök, és magamban érzem őt. Kezeimet a hasára helyezem, hogy megtámaszkodjam rajta. Ez annyira jó érzés! Egy jóleső halk sóhaj hagyja el egyszerre mindkettőn ajkát. Mosolyognom kell rajta. Mindig is megvolt köztünk a kémia, és az, hogy több időt töltöttünk egymás társaságában egy idő után meglátszott rajtunk. Ismertük a másik rezdüléseit, és gondolatait. Ez erre volt jó példa. Már nem is érdekelt semmilyen rossz dolog a mai nap folyamán, csak is ez a szenvedély tölti be mindennek a helyét. Az agyam kikapcsol, és csak ez a belső erő uralja a testem. Ezt egy halk sóhajjal ismét a tudtára adom. Lassan kezdek el mozogni, és ő is felveszi a tempómat. Egy ideig egymás szemébe nézünk, majd lehunyom a szemeimet, és úgy élvezem minden egyes mozdulatainkat. A csípőjét még jobban megemeli, belőlem pedig ismét egy mély sóhaj  tör elő. A mozdulatait gyorsítja, igyekszem én is vele együtt mozogni. Még sosem csináltam ilyen kikötözős dolgot, de egyre jobban élvezem. Igaz hiányzik Damon minden egyes forró érintése a bőrömön, lélegzete a nyakamnál, és persze a kábító csókjai. Lassan nyitom ki a szemem, és látom Damont, aki csukott szemmel élvezi az irányításomat. Legszívesebben elengedném, de gyorsan elhessegetem a gondolatot. Előredőlök, hogy meglepjem, egy csókkal. De persze a hosszú hajam a mellkasához ér, és azonnal rám emeli vágytól elsötétült szemeit.
- Hoppá, lebuktam! - felelem vigyorogva, és megcsókolom.

Wáó,  954 szó! Love you, Damon! xD

Caroline Forbes

.................

I need you right now..

+18

Türelmetlenül csúsztatom kezét a nadrágom széléhez, az övem csatjához, ám pillantásából már azelőtt tudom, hogy más tervei vannak, mielőtt azt hangoztatná. Összeszorul a torkom, és egy különös érzés fog el, ami kínzóan keveredik a türelmetlenséggel és a várakozással. Lekászálódik rólam, és közli, hogy ne mozduljak. Kénytelen-kelletlen nem moccanok meg, újra a párnát markolom tehetetlenségemben, és várok, míg a lány ellép az ágytól, fiókos szekrényemhez megy, és kihúzza az egyik tartót. Megnyugszom, hogy nem megy el, marad velem, és folytatja a játékot, s amint megpillantom az egyik sötét nyakkendőmet a kezében, kíváncsian vonom fel a szemöldököm, de nem kell sokat várnom. Caroline a következő pillanatban átveti csípőmön a lábát, és újra elhelyezkedik rajtam. Elégedetten hümmögök, és egy féloldalas mosoly virít a képemen, az izgalomtól bizseregni kezd a gyomrom. Kigombolt ingem lekerül rólam, miközben Caroline ismerteti velem a "szabályokat", majd finoman visszatol az ágyra, és kikötözi a kezeim az ágyhoz a nyakkendő segítségével. Hmm.. csináltam már ilyet, de emberrel még csak fordítva fordult elő ez a szituáció, tetszik, hogy ez a lány ennyire találékony, és kicsit sem félénk már velem, ha leszámítjuk, hogy arcát halvány pír ékesíti. Vigyáznom kell majd, hiszen nem túl szorosra húzta meg a csomót, és ha nem vigyázok, darabokra szaggatom az anyagot, vagy épp az ágyat. - Ó, bébi, arra nem lesz szükség! - kacsintok rá szemtelenül, és elégedett, széles és csábos vigyorra húzom a számat. Aztán szinte lefagy az arcomról, és nehézkesen szívom be a levegőt, lehunyt szemmel élvezem az apró csókokat, amikkel mellkasom és egész felsőtestem beborítja. Csaknem szétreped a nadrágom, mikor végigsimít rajta, s megjegyzést is tesz rá. Halkan nevetek, még mindig lehunyt szemmel, és élvezem a játékot. Bár nem vonhatom közel magamhoz, nem préselhetem kecses testét a matracba, tetszik a játék. Minden érzékszervem kiélesedik, mindent többszörösen élek át, és kétszer olyan erősséggel, mint amúgy, hiszen a vágy kínzóan mar belém újra és újra, de tudom, jó lesz ez így, hiszen mikor majd igazán közel tudhatom magamhoz, minden sokkal intenzívebb lesz. Lassan oldja ki az övcsatom, s közben tovább folytatja a lágy csókokat, hasamat kényezteti vele, és alsónadrágom nyomán is érzem ajkait, ami, hmmm, csodálatos érzés. Férfiasságom aprót rándul, és szemeim ekkor nyílnak ki. Egyenesen a csillogó íriszekbe meredek, az a huncut, pajkos mosoly ismét felfelé görbíti ajkaim szélét. A kisebb göncöktől hamar megszabadít, ahogy a cipőmtől is, kezei pedig az alsónadrágomba kúsznak, és az érintésére minden egyes idegszálam táncot jár, szökni akarnak, elpattanni és az őrületbe kergetni, de kitartóan hátravetem a fejem, szemeim ismételten összezárulnak, és halk sóhaj szökik ki belőlem,, egy finom morgással keveredik. Egy aprót rántok a kezeimen, de vigyázok, a nyakkendő egyben maradjon, és ne kicsi darabokban végezze a földön. - Oww, te nő... Teljesen megőrjítesz! Nem... hmm... élvezem a játékot! - felelem neki kissé akadozva, el-elhalt hanggal és sóhajok közepette.

words: 460. music: gone.  notes: De szeretlek Kerriáut!

[/quote]

Elégedetten nézem a magam alá gyűrt Damont. Elképesztő a látvány, és mindezt én értem el. Látom a szemeit, ahogyan elsötétülnek, és a vágy egyre jobban lángra lobbantja. Ezt jól érzékelem a csípőjén ülve. Türelmetlen, pedig az elnyújtott élvezetek a legjobbak. Megemeli a csípőjét, hogy a lényegre térjünk. Míg egymásban gyönyörködünk Damon lágyan végigsimít az oldalamon, amit lehunyt szemekkel élvezek. Megragadja a pólóm szegélyét, és mire észbe kapnék, már a szoba egyik sarkában landol. Megnézném hol ért földet, de az alattam fekvő férfi, ezt máshogy gondolja. Végig vezeti az ujjait a loknijaimon, és az arcomat is megcirógatja. Keze hideg, mégis érzem a belőle áradó forróságot. Kezét az övcsatjához vezeti, hogy befejezzük a játékot. Csakhogy, én ezt nem így terveztem, de erről ő nem tud! A lábamat és a csípőmet érinti egyre kapkodóbb mozdulatokkal, tudom, hogy nemsokára elveszíti a fejét. Ennek hangot is ad, ami miatt elégedetten mosolygok.
- Csak egy pillanat! - felelem neki, és egy gyors puszit nyomok az arcára. Ne mozdulj! - teszem még hozzá, és gyorsan leszállok róla.  komódhoz szaladok, és kikeresek egy fekete nyakkendőt, és vissza ülök a csípőjére.
- Tudod, ezt mindig is ki akartam próbálni! Kikötözlek az ágy széléhez, de ha bármi bajod van ezzel, szólsz, és elengedlek! - suttogom sejtelmesen a fülébe, és kezét megfogom és gyengéden magamhoz húzom. Finoman, és gyorsan lehúzom róla az inget, és gyengéden visszatolom az ágyra. Kezeit lefejtem magamról, és az ágyhoz kötözöm. Persze nem túl szorosan, egy kis mozgásteret is hagyok neki, nehogy megsérüljön a csuklója.
- Legyen a vanília fagyi a biztonsági szó. Ha kimondod elengedlek! - felelem és apró csókokkal hintem be mellkasát, és egyre jobban haladok lefelé.
- Azt hiszem, ez kissé szoros! Mit is kezdhetnék ezzel?- kérdezem némi pajkossággal, miközben nadrágján simítok végig. Túl szűkös a nadrágja, és lassan kezdem el kioldani az övcsatját. Apró puszikkal kényeztetem a hasát, és az alsónadrágjára is kap párat. Érzem, ahogy megfeszülnek az izmai minden egyes mozdulatomra, és tekintetét az enyémbe fúrja. Csak a vágyat és a szenvedélyt látom tükröződni kék íriszében, és a huncut mosolya árulja el, hogy élvezi az alárendelt szerepet. A cipőjétől, zoknijától és a nadrágjától nagyon hamar megszabadítom.
- Még mindig a kínzó játék ellen vagy? - kérdezem tőle sejtelmesen, miközben az alsónadrágjában csúsztattam kezem.


I love you too, Damon!

Nem válaszol a kérdésemre, csak mélyen a szemembe néz és megcsókol. Oké, ez részemről nem válasz, de hogy elfejtsem a körülöttem lévő dolgokat; jó terv. Hagyom magam, és behunyom a szemem, miközben a nyakamat csókolgatja és a kulcscsontomat. Jólesik a törődése és a kényeztetése. Fedetlen mellkasát cirógatom, majd lejjebb haladok a kezemmel, és a fenekébe markolok. Még engem is meglep a cselekedetem, ezért apró kacaj hagyja el ajkaimat. Gyorsan ki is nyitom a szemem, hogy lássam a reakcióját. Szeme sötétebbe csillog az átlagosnál, és mosolyog, majd újra megcsókol. Kicsit siettetni akartam a dolgok menetét, de úgy látszik, ő még húzni akarja az időt. Az egyik csóknál ajkamba harap, amin meglepődök, de jó értelemben, és mosolyogva csókolom tovább. Kezeit levezeti a combomhoz, levezeti combomhoz, és még közelebb von magához. Közben válaszol a kérdésemre, és lehelete csiklandozza a bőröm. Automatikusan a dereka köré fonom a lábam, és átkarolom a nyakát. Tovább kínoz, ahogyan óvatosan feláll velem, és a szobájába indul. Talán én nem figyeltem eléggé, de nagyon hamar a szobájához értünk. Vállával belökte az ajtót, és lábával becsukta, és lefektetett az ágyára. Nagyon vigyázott rám, és én ezt értékeltem is, nagyon is. Arra gondoltam viszonzom a szívességét és meglepem. Újabb kérdés hagyja el ajkait, mikor oldalamon simít végig. Testem már kellemesen bizsereg, és szívesen lépnék tovább, de ha játszunk, akkor játszunk. Nem figyel, és ezt kihasználva, fordítok a helyzetünkön. Lovaglóülésben ülök rajta, és vigyorogva nézek rá.Hajamat hátra lendítem, és csak nézem meglepett és elégedett arcát. Le sem tagadhatná, hogy élvezi a látványt. Kislányos zavaromat leplezvén, igyekszem felpörgetni a helyzetet, nehogy lássa kissé piros arcomat. Eddig mindig hagytam, hogy irányítson, és most sikerült magamat is meglepnem azzal, hogy fordítottam a helyzeten.
- Te ehhez mit szólsz? - kérdezem tőle, és nem is várom meg a válaszát, inkább cselekszem. Kezeimmel megtámaszkodom a feje mellett és arcát majd nyakát, és kulcscsontját borítom be apró puszikkal.  Egyik kezemet mellkasára teszem, a másikkal ingét próbálom kigombolni. Élvezem, hogy én irányíthatok, és legalább egy kicsit is visszavághatok neki. Vajon meddig bírja, és engedi, hogy én irányítsak?!

Csak néztük egymást, elmerültünk a másik látványában, és alig beszélgettünk. Ő a hajtincseimmel játszott, én egyik kezemmel a hátát, a másikkal a tarkóját simogattam. Apró csókokat leheltem az arcára, de tudtam, hogy nem sokáig bír uralkodni magán. Amikor ő csókolt meg, elmélyítette, és egészen addig folytattuk míg levegőre nem volt szükségünk. Az ingén egy-két gombot kipattintottam, és fedetlen mellkasát kezdem el simogatni. Akartam, hogy tudja, benne vagyok a folytatásban, de kicsit húzni akartam még az időt.Tudtam, hogy ezzel felcsigázom. Tudtam, hogy ez lesz az estének a vége, de kicsit én is akartam őt irányítani. Remélem nem bánja, ha kezdeményezek én is, nem akarom, hogy azt higgye, hogy én nem kívánom őt. Rekedtes hangon szólalt meg, amit én az elnyomott szenvedélyeinek tudtam be. Nem válaszoltam rögtön, hanem  apró csókokkal fedtem be a mellkasát. Nem tudok, és nem is akarok neki nemet mondani, hisz rettentően sexy pasi, aki az enyém. Én pedig az övé vagyok.
- Benne vagyok, de szerintem kényelmesebb lenne a te szobádban nem? - kérdeztem tőle, miközben apró puszit nyomtam a szája sarkába. Tudtam, hogy ezt akarta tőlem hallani, és az igazat megvallva,már tényleg nagyon vágytam rá. A pólóm alját fogta egyik kezével, és én értettem a célzást, csak nem éppen a kanapén akartam vele együtt lenni, mert ott bárki megláthat. Tovább folytatjuk egymás szájának és testének felfedezését, és én már célzásképpen enyhén a fenekébe markolok. Belemosolygok a csókunkba a tettemre, és reméltem, hogy ezzel még jobban magamra irányítom a figyelmét. Most nincsenek szükségünk szavakra, csak tettekre, hisz már annyira ismerjük egymást.
- Kérlek! Ne kínozzuk a másikat! - hangom vágytól teli, és félve nézek a szemébe. Szeretnék már végre teljesen vele lenni, hogy a napomat tökéletesen befejezzük.Tagadni se tudnám, hogy egész nap őt akartam látni, és csakis vele lenni délután. Az, hogy az estémet is itt töltöm, csak hab a tortán. Számomra ő az a férfi, aki kell, és bármit megtennék érte. Szerintem egyikünk sem szerelmes a másikba, de ez a szimpla barátságnál több, a szerelemhez pedig kevés. Amolyan barátság extrákkal, de nem érdekel, mert ebből még bármi lehet, csak rajtunk múlik. Most egy éjszaka, de ki tudja mit tartogat számunkra a jövő?!

Ott álltam vele szemben, és ittam minden egyes szavát, és tettét. Férfias parfüm illata keveredett a whiskey illatával, de én cseppet sem bántam. Tetszett ez is, ahogy ő maga is. Nemcsak az illata csábított, hanem a teste is, és a gyönyörű kék szemei. Mintha az óceánt láttam volna, melyben napestig gyönyörködnék. Elvesztem látványában, és a karjai között. Lágy hangja hozott vissza cikázó gondolataim közül.
- Nem, én nem emberből vagyok, hanem nőből! Nagy különbség! - válaszolom neki. Kicsit mintha meglepném a válasszal, halkan kuncogni kezdek. Nem tudom mire számított, hogy csillámpóni vagyok?! Megfogja a kezem, amitől jóleső borzongás fut végig a testemen. Őt követve indulunk meg a nappaliba, ahol egyből a kanapéhoz húz. Mindig is imádtam, ha egy férfi tudta mit akar, és nem félt kezébe venni az irányítást. Damon mellett nőnek érezhettem magam. Végre valaki felfigyelt rám is, és kitüntetett a figyelmével. Számomra csakis ő létezett, számára pedig csakis én. Felállt, és hozott magunknak inni. Természetesen a kedvenc italát, és természetesen elfelejti, hogy üdítő nélkül gyorsan a fejembe száll.
- Nem, nem bánom! Csak ne sokat! - válaszolom neki, miközben forgatom a kezemben lévő italt. Az ő példáját követve én is gyorsan felhajtom a poharam tartalmát, és az üres poharat az asztalra teszem. Mindezt egy olyan fintorral kísérve, amit tényleg tanítani kéne. Utálom a whiskey kesernyés ízét, de néha jól esik. Gyorsan akartam meginni, mert szándékomban állt hazamenni, és ittasan nem kellene vezetnem. Visszahelyezkedek Damon mellé és egymást nézzük. Az első lépést ő teszi meg, mikor közelebb ül hozzám, és nyakamat halmozza el apró puszikkal. Fogával finoman húzkodja a bőrömet, melyet halk sóhajokkal nyugtázok. Kezével a csuklómon is végig simít megállva két pontnál, majd tovább cirógatja a bőröm. Igen, voltam olyan béna, h egyedül álltam neki felhajtani egy ruhámat, és két biztostűvel próbálkoztam. Én sem tétlenkedem, hanem dús ébenfekete hajába túrok, és a nyakát kezdem el masszírozni, majd óvatosan rátérek a hátára. Apró puszikat adok az arcára, és mikor kiejti azokat a bizonyos szavakat, még levegőt venni is elfelejtek.
- Shhh, itt vagyok veled! Nekem is szükségem van rád! - felelem neki elhaló hangok, miközben próbálnék a szemébe nézni. Sosem mondtak még nekem ennél szebb bókot. Mindig arról álmodtam, hogy valakinek ennyire fontos legyek, és ki is merje mondani. Nem féltem ezért én sem, kimondani, hogy én is így érzek.

Ez a nap is szokásosan kezdődik. Reggel felkelés, fürdés, öltözés, reggeli anyuval, majd indulás a suliba. Elenával és Bonnieval a suliban találkozunk. Hosszú nap lesz, unalmas órákkal. Matek lesz az első, amit szerintem Stefanon kívül senki sem szeret a baráti körből. Unalmamban rajzolgatni kezdek, és számolom vissza a perceket kicsengetésig. A többi óra viszonylag tűrhető, és hamar elérkezik az utolsó óra is. Nagyon sóhajtva lépek ki többed magammal a teremből, hogy tesire menjünk. Az egyik kedvenc órám. A fiúk is élvezik nézni, ahogy mi csajok tesizünk, és fordítva. Azok az izmos felsőtestek és erős vádlik! Ajh, na jó ne álmodozzunk, nekem ott van Damon! Elenáék ellenzik, hogy vele vagyok, de én jól érzem magam vele. Elena Stefannal boldog, nem értem miért ítélik el az én kapcsolatomat. Azt is látom, hogy Bonnie sincs kibékülve ezzel, de az okát egyikük sem árulja el. Titkolnak valamit, de engem nem avatnak be! Csak tudnám miért nem?! Hiába próbálják tagadni, engem nem vernek át, jók az ösztöneim. Az óra végén fáradtan ülünk le mindannyian a padokra. Stefanék nagyon aranyosak együtt, és a közös délutánjukat tervezgetik. Bonnie a nagyijához megy délután, ami azt jelenti, hogy egyedül maradtam. Ma még csak fel sem hívott, ami azt jelenti, hogy Damon-mentes napom lesz. Keserűen mosolygok, hogy nem baj, jól el leszek én egyedül is, menjenek nyugodtan. Együtt indulunk vissza az öltözőkhöz, és tusolás után még váltunk néhány szót, majd haza indulunk.
Hazaérve, gyorsan eszek egy kis Cézár-salátát, és felsétálok a szobámba. A táskámból előveszem a telefonomat, és és egyik kezemben szorongatva dőlök végig az ágyon. Erőt kell gyűjtenem, hogy neki álljak tanulni. Csak még öt perc, és tényleg nekiállok. Hirtelen megcsörren a kezemben a telefonom, és az ismerős csengőhangot dúdolva nézem meg, ki hív. Damon az, fel is pattanok azon nyomban az ágyról, és felveszem.
- Szia! Mit szeretnél? - kérdezem tőle, és meglep a válasza. Legszívesebben ugrálnék, hisz erre vártam egész nap, hogy hívjon fel és beszéljünk meg egy randit.
- 10 perc és ott vagyok! Szia! - köszönök el tőle, de ő már lerakta. A tükörben gyorsan végig nézek magamon, a külsőm vállalható, csak egy kis rúzst teszek fel. Egy kisebb táskába pakolok, és írok anyunak egy sms-t, hogy Damonnal vagyok. A lakást futva hagyom el, hogy minél előbb kocsival a célszemélyhez érjek. Sikeres parkolás után, nyugodtan sétálok az ajtóhoz. Kopogok és már be is megyek az ajtón. Nem is jutok a folyosón messzire, mikor megjelenik teljes életnagyságban. Széles mosollyal fogad, amit visszonzok.
- Szia! Jöttem, ahogy tudtam! - feleltem kérdésére. Hagyom, hogy ujjaival végig simítson a bőrömön, közben kezeimet nyaka köré fonom, és közelebb lépek hozzá. Élvezem amit csinál, és szeretném, ha folytatná.
- Kifejtenéd bővebben miért is kellett jönnöm? - kérdezem tőle. Ezzel akartam felé jelezni, hogy belemegyek a játékba, kezemmel hátát kezdtem el simogatni.