Hayley MarshallTake care, cuz' I'm a(n)...Hybrid» lakhely : ✦ the famous new orleans » foglalkozás : ✦ hybrid mommy » avatar : ✦ phoebe tonkin
| Tárgy: Hayley Marshall ~ the girl on fire Vas. Dec. 14, 2014 8:50 pm | |
| Hayley MarshallLook, the girl you were waiting on was Andrea Labonair. Mythic. Revolutionary. You got Hayley Marshall, a knocked up tomboy with a bad attitude. You got dealt a crappy hand. Becenevek: Hay, Hayley Születési dátum: 1991. június 06. Születési hely: Valahol a hegyekben egy kis városban Kor: 21 Csoport: hibrid Foglalkozás: alfa vagyok, e mellett pedig anyuka... csak a gyermekem nincs velem Családi állapot: lássuk csak... a gyermekemnek ugyebár van egy apja, Klaus. A testvérével, Elijah-al meglehetősen khm... közel kerültünk egymáshoz, illetve nemsokára férjhez megyek a férfihez, akihez születésem szerint hozzá kellene mennem. Bonyolult, nemde? Play by: avatarodon szereplő ember neve Erősségek: gyors,erősés elbővölő vagyok. Tudtad-e, hogy...? Andrea Labonair-ként születtem,egy hibrid a gyermekem apja. Vágyak, álmok: Mindennél jobban vágyok arra, hogy a lányommal és esetleg az apjával és annak családjával békében élhessünk, anélkül hogy bármi harcot kellene vívnunk az ellenkező fajokkal és anélkül, hogy minden reggel fel kelljen tennem magamnak a kérdést, biztosan meg fogom-e élni az estét. A másik dolog, amit szeretnék, az pedig az, hogy én válaszhassam ki, kivel szeretném leélni a hátralévő - halhatatlan - életemet, ne kelljen azon aggódnom, megbántom-e Klaust és ne valami hülye szövetség miatt kelljen házasodnom azért, hogy béke legyen a farkasok között. | EZ VAGYOK ÉN! Nézz csak rám! Milyennek látsz? Első ránézésre azt szokták rám mondani, hogy szép és szexi. Nos, nem vagyok öntelt, de tudom magamról az igazat, tényleg illenek rám az előbbi jelzők. Mellig érő barna hajamat hol egyenesen, hol hullámosan hordom, nem szeretem összefogni. Nőiesen öltözködöm, ezért is utálom összefogni a hajam, szerintem az inkább sportos, mintsem nőies. Szemeim zöldesbarnák és igézőek, persze nem kell szó szerint érteni, nem vagyok vámpír - hála Istennek. A számon a legtöbb srác tekintete tovább időzik, mint illendő lenne. Dús ajkaim vannak, amiket általában halvány vagy élénkebb rózsaszín szájfénnyel emelek ki. A szemeimet szemceruzával és szempillaspirállal szoktam hangsúlyozni, más sminket nem is nagyon használok, esetleg még púdert. Amint más említettem, szeretek nőiesen öltözködni, de csak annyira, hogy kiemelje az alakom. Szoknyát ritkán veszek fel, egyrészt mert vérfarkasként nem tudni, mikor kell menekülőre fognom a helyzetet vagy mikor kell szembeszállnom Klaussal, másrészt a farmer kényelmesebb, ráadásul télen ha hideg van, harisnyát is kellene húznom, azt meg ki nem állhatom. Mit is mondhatnék a belsőmről? Nos, azt mondják, elbűvölő személyiség vagyok. Utálom a bájcsevejeket, jobb szeretem a színtiszta igazságot hallani és mondani, akkor is ha ezzel másokat megsérthetek. Utálok hazudni, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudok. Úgy hazudok, mint a vízfolyás, folyékonyan, szemrebbenés nélkül egyenesen a szemedbe. Bájos vagyok, rámenős és szeretek játszani. Ha kinézek magamnak valakit, semmi sem állíthat meg, még az illető barátnője se. Elszánt vagyok. Ha megijedek, nem hagyom, hogy a félelmem az utamba álljon, csak leküzdöm és csinálom tovább, amit elhatároztam, semmi nem állíthat meg. | Kötiii • 17 • Katherine Pierce • Kisebb-nagyobb kihagyásokkal 3 éve ••• Közel 2 évvel ezelőtt. Késő éjjel volt, mégsem tudtam aludni. A falkával a hegyekben rejtőztünk, egy barlangban találtunk menedéket estére. Körülnéztem, már mindenki édes álomba merült, néhányan csendesen, egyenletesen lélegeztek, néhányan szuszogtak, mások horkoltak. Sokan voltunk, körülbelül harmincan. Már hónapok óta ezen a környéken rejtőzködünk. Eddig minden rendben volt, de ki tudja, Klaus mikor talál ránk és mikor leszünk mi is hibridkollekciójának egyike. Féltünk, rettegtünk. Mindannyian utáljuk az átváltozással járó fájdalmat, de az idősebbek azt mondták, idővel elmúlik, vagy legalább enyhül a fájdalom. Mi hittünk nekik és bíztunk, hogy minél hamarabb elmúlik. Mindannyian ismertük a kiutat a fájdalom okozta rémálomból, egyetlen személyt kellett volna csak megkeresnünk és örökké élhettünk volna, fájdalom nélkül. Klaus. Mi mások voltunk, mint a többi vérfarkas. Tudtuk, hogy az idő nagy Úr és egyszer véget ér a fájdalom. Nem akartuk feladni az életünket egy olyanért cserébe, ahol ugyan nem kell átváltoznod, de nem te irányítod saját magad. Nem akartunk hibriddé válni, mert tudtuk, onnantól már nem lenne olyan, hogy én. Csupán az létezne, hogy Klaus és én. Amint hibriddé váltunk volna, életünk elvesztette volna értelmét és az Ősi Hibridét a sajátunk elé helyeztük volna. Mi, farkasok gyűlöljük a kötöttségeket, így érthető, ha nem szaladunk Klaus karjai közé védelemért, feloldozásért a fájdalom alól. Magamra kaptam egy pulcsit és a barlang bejárata elé sétáltam. Ezen az éjszakán nem volt hideg, kellemes volt az idő. Leültem a tűz köré, amit még este gyújtottunk. Már csak parázslott a fa, ami nemrég még narancssárga és vörös lángokban nyúlt az ég felé. Felkaptam egy botot a földről és a parazsat kezdtem piszkálni, hátha lángra kap még. Hirtelen az avar zörgésére lettem figyelmes a hátam mögött, azonnal megpördültem. Egy idegen fiú állt előttem, úgy nézett ki, mint aki napok óta nem pihent, mintha menekülne. - Hogy kerülsz te ide? - kérdeztem és egy lépéssel közelebb léptem hozzá. A szívem azonnal dübörögni kezdett, ugyanis megéreztem a szagot, ami csak egy dolgot jelenthet: hibrid. Már épp kiáltani akartam, hogy vészhelyzet van, mindenki fusson, amerre lát, mikor az idegen a számra tapasztotta a kezét. Kitágult pupillákkal, félelemmel a szememben pillantottam fel rá. Kész voltam a legrosszabbra: meghalni, csak hogy ne hurcoljon el Klaushoz, de ekkor a fiú végre megszólalt. - Menekülök. - mondta és lefejtette a kezét a számról. Azonnal megértettem, mi a helyzet. Ő is annyira gyűlöli Klaust, mint mi és meg akar szabadulni tőle. Némán bólintottam és hátrébb léptem, már nem féltem Klaus csicskájától, inkább tiszteltem, amiért el mert szökni. - Segíthetek. - néztem rá komolyan és gyorsan végigmértem. Helyes volt, izmos és kedvesnek nézett ki. Volt egy elméletem, miszerint Klaus hibridjei azért kötődnek az Ősihez, mert megszabadította őket a fájdalomtól, azonban ha a volt farkasok hibridként is átváltoznak, a fájdalom elviselhetőbbé válik és belátják, hogy idővel maguk is megszabadulhatnak a fájdalomtól. - Hayley. - nyújtottam kezet és elmosolyodtam. - Tyler. Nagyra értékelném a segítséged, Hayley. - mosolyodott el ő is és kezet rázott velem. - Gyere, megmutatom, hol tudsz egy kicsit aludni, amint látom, rád férne. Ne vedd sértésnek. - a barlang bejárata felé indultam, a nyomomban Tylerrel. Bent megmutattam neki, hol alhat, majd a mellette lévő helyre lefeküdve lassan én magam is álomba merültem.
A hozzászólást Hayley Marshall összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jan. 07, 2015 11:32 pm-kor. |
|
Elijah MikaelsonTake care, cuz' I'm a(n)...Original» lakhely : Mystic Falls » foglalkozás : történész » avatar : Daniel Gillies
| Tárgy: Re: Hayley Marshall ~ the girl on fire Szomb. Dec. 20, 2014 8:55 pm | |
| elfogadva!Hayley-m Végre te is megérkeztél Sajnálom, hogy eddig nem jutottam el hozzád! Nagyon szép a lapod, bár egy-egy helyen ráfért volna a frissítés, de még mindig imádom a fogalmazásod, és most sem változott Foglalnod azt hiszem nem kell, szóval remélem minél előbb találkozunk a játéktéren végre *-* |
|