No matter how much you love a person, you will always get stabbed in the back. Why? Because.. love bites.
 
Belépés
join us, if you dare, darling.
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
you and I need to have a little chat
Ki van itt?
show yourself, stranger.
Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (145 fő) Kedd Okt. 22, 2024 8:28 pm-kor volt itt.
Legutóbbi témák
these are the last posts.
» Café from 1870
Folyosó EmptyKedd Márc. 10, 2015 6:16 pm by Vendég

» Mikaelson menedékház
Folyosó EmptySzer. Feb. 11, 2015 8:38 am by Elijah Mikaelson

» Bloggers Contest
Folyosó EmptyCsüt. Jan. 15, 2015 10:47 pm by Katherine Pierce

» Louis Marceau
Folyosó EmptyVas. Jan. 11, 2015 7:19 pm by Louis Marceau

» Elena *reloaded*
Folyosó EmptyPént. Jan. 09, 2015 7:46 pm by Elijah Mikaelson

» Elena és Caroline szobája
Folyosó EmptyPént. Jan. 09, 2015 1:56 am by Damon Salvatore

» Tantermek
Folyosó EmptyPént. Jan. 09, 2015 1:06 am by Damon Salvatore

» Liv és Luke szobája
Folyosó EmptyPént. Jan. 09, 2015 1:06 am by Damon Salvatore

» Folyosók
Folyosó EmptyPént. Jan. 09, 2015 1:05 am by Damon Salvatore

» Udvar
Folyosó EmptyPént. Jan. 09, 2015 1:05 am by Damon Salvatore

Word Count
how much did you write?

Credit
we deserve a little more respect.
A kódokat és az oldal külsejét Katherine Pierce-nek köszönhetjük, aki nélkül nem lehetnénk ilyen szépek. Sokat dolgozott a kinézeten, így nem örülnénk, ha a kódokat máshol látnánk! Ha segítségre szorultok, inkább szóljatok, s ha tudunk, segítünk.
A gyönyörű képek, gifek Damon Salvatore keze munkáját dicsérik, aki szintén sok időt töltött ezek megszerkesztésével, nem szeretnénk máshol látni őket. Valamint külön köszönettel tartozunk a csodálatos Elena Gilbert-nek a meseszép fejlécünkért, amivel rengeteget dolgozott.
A leírások (világleírás, fajleírás, sorozatbeli és canon karakterek leírása) a Staff tollából fakadnak, nem szeretnénk ezeket máshol látni.


Megosztás
 

 Folyosó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Caroline Forbes

Caroline Forbes
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vampire
» lakhely : Mystic Falls
» foglalkozás : ez és az
» avatar : Candice Accola

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptySzomb. Jan. 12, 2013 9:22 pm

Kol nem hazudtolta meg önmagát, sőt, még jobban ki is húzta magát tánc közben. Engem egy kicsit zavart, hogy mindenki minket néz. Kol vagy észrevette, vagy nem, de szóval tartott, így kezdtem nem foglalkozni a körülöttem lévőkkel. Nyilván nem megszokott jelenség, hogy egy pár a folyosón táncol.
- Engem is meglep, hogy őt védem. Mindenkinek jár egy esély, ahogy már említettem. Szóval gondold át, és tiszta fejjel beszéld meg vele! - mondom, és hirtelen megint Klaus jut eszembe. Legszívesebben kibuknék és sírnék. A fejemet lehajtom, hogy még véletlenül se kelljen Kol szemébe néznem. Erősebben fog, mintha attól tartana, hogy összeesnék! Én erősebb vagyok ennél, legalábbis remélem. Nem, nem és nem! Sem a hely, sem az idő nem alkalmas, hogy sírjak. Válaszol, és közben megemeli a fejem, hogy a szemébe tudjak nézni. Szavai hallatán, kicsit megnyugszom, és mosolyt erőltetek az arcomra.
- Köszönöm. Hát, gondolom, majd az idő eldönti, hogy mit fog lépni a bátyád. Meglep, hogy most te véded őt, de hát érhető is, jobban ismered, mint én! - felelem neki. A sírásos résznél ledöbbenek, és hirtelen szóhoz sem jutok.
- Nos, nem vagyok egy sírós kislány! A vámpírrá válás óta alig sírtam! Köszönöm, hogy ilyen jó barátom vagy, de azt hiszem, nekem is időre van szükségem, hogy átgondoljam a dolgokat! A dolog kölcsönös, te is bármikor jöhetsz hozzám! A számom is tudod, ha sürgős lenne! - felelem neki egy sokkal őszintébb mosollyal.
Adott ez kézcsókot, mintha a régi időkben lennénk. Én közben pukedliztem, viszonozva a gesztusát.
- Szia! További szép estét! - mondtam a távolodó Kolnak. Ismét egyedül, jutott el tudatomig a felismerés! Mintha Jeremy mellett futottam volna el Rik terménél. Visszamegyek hozzá, hátha van kedve velem beszélgetni. Ezzel a gondolattal hátra fordultam, és elindultam vissza a terem felé.

Játék vége!
Játéktér szabad!

/Köszönöm a játékot! Természetesen játszunk még! I love you/
Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptySzomb. Jan. 12, 2013 9:53 am


Caroline & Kol



Caroline kezdett nekem nagyon jó barátom lenni, és most nem olyan barátra gondolok akivel le is fekszem. Ez nem barátság extrákkal kapcsolat, ez tényleg barátság. Néha olyan nekem, mint Rebekah, bár vele senki nem érhet fel, a hisztirohamaival meg a dramatikuságával, de Ő pont így jó. Megemeltem a fejem és egy pillanatig körbenéztem és rájöttem, hogy mindenki minket néz. Van aki direkt, de van aki csak véletlenül aztán itt maradtak rajtunk a szeme, persze csak képletesen.-Feltűnt, de hát hadd nézzenek, ha akarnak. Nem baj, hogy elfelejtetted, mert így,gy tudtam mit adni neked.-mondom és egy picit elmosolyodom, de ő mégis lehajtja a fejét. Aj Caroline, hogy te milyen lány vagy.
-Te Ketherine pártját fogod? Ez meglep, bár nem baj. Majd hazamegyek és átgondolom a dolgokat, majd beszélek Katherinnel is, de előbb ezeket tisztáznom kell magamban. Klaus mellett én is becsapottnak éreznem magam a helyedben.-hát ezek nem épp megnyugtató szavak, de tényleg így van. Bár ha nem vagyok Caroline helyében akkor is tudom magam annak érezni a bátyám közelében.
Éreztem, hogy Caroline most bukott ki, és ezért nem válaszoltam a kérdésére. Nem akartam még tovább szítani a tüzet, így csak táncoltam vele, és kicsit erősebben fogtam, mert féltem attól, hogy összeesik.
-Klaus nem utál téged, hiszen ezeket pont amiatt csinálta, mert kedvel és szerinte neked jobb lenne nélküle. Klaus kissé fura felfogású, ne vedd ezt bántásnak tőle. Tuti fel fog keresni majd.-mondtam és megemeltem a fejét, hogy a szemembe kelljen néznie, mert már egy ideje ezt nem tette. -Caroline bármikor segítek neked bármiben. Ha sírni akarsz akkor hajrá én ott leszek neked, de most mennem kéne. Ha bármi van tudod, hol találsz.-nem szívesen hagytam itt, de kezdtem újra mérges lenni és nem akartam bántani őt. Megfogtam ez egyik kezét és kézcsókot adtam neki, majd rámosolyogtam és motyogtam egy sziát mielőtt elmentem. Remélem nem fog megharagudni, de most már muszáj volt innen lelépnem.

Játék vége!

//köszönöm a játékot nagyon tetszett, majd még máskor is összefutunk.
Vissza az elejére Go down
Caroline Forbes

Caroline Forbes
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vampire
» lakhely : Mystic Falls
» foglalkozás : ez és az
» avatar : Candice Accola

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyKedd Jan. 01, 2013 11:02 pm


Tudtam, hogy ez az este váratlan fordulatokban lesz gazdag, de sosem hittem volna, hogy ennyire. Sikerült mindenkivel rendeznem a kapcsolatot, csak sajnos Nikkel nem sikerült.
Nagyon értékeltem a Koltól kapott karkötőt, hogy ennyire törődik velem. Nagyon megható volt. Egyedüli gyerekként mindig egy bátyra vágytam, és úgy éreztem Kol kezd az lenni. Igaz nem vér szerinti, de akkor is. Sikerült ismét megnyugtatnia, és elérnie azt, hogy a tánc közben mindenki minket nézzen. Hát igen! Biztosan nagyon szépen mutathatunk együtt.
- Feltűnt, hogy mindenki minket néz? Köszönöm, hogy gondoltál arra, hogy ne igézzenek meg! Tudod, én ezt mindig elfelejtettem! - mondtam, és lehajtottam a fejem. Hát igen, Bonniet akartam ebben megkérni, de ha találkoztunk mindig másról beszéltünk, és megfeledkeztem róla. Felemeltem a fejem, és tovább folytattam a beszélgetésünket.
- Sajnálom, hogy Katherine lánya feltűnt, és így kellett megtudnod. Hidd el, Katherine se tudta, hogy itt lesz! Tudom, hogy megtudjátok beszélni, éski fogtok békülni! Adj egy kis időt magatoknak! Tudod, sosem gondoltam volna, hogy ennyire hasonlóak vagyunk. Én is legalább annyira becsapottnak érzem magam Nik miatt, mint te Katherine miatt! - mondom neki. Igen, biztos feltűnt neki, hogy megint így hívom. Nos, azt hiszem ő is megérdemel tőlem még egy esélyt. Személy szerint nekem a Nik jobban tetszett, mint a Klaus.
- Miért? Mivel érdemeltük ezt ki tőlük? Annyit szenvedtünk már, hát nem jár nekünk is egy kis boldogság és nyugalom? - kérdeztem tőle, és kezdtem úgy érezni, hogy ha nem tartana, összeesnék. Vettem egy mély levegőt, és a fejemet a vállára hajtottam, és úgy táncoltunk tovább. Igyekeztem nem elbőgni magam, és figyeltem a körülöttünk lévőket. Nem törhetek össze, nem itt és nem most! A zenére fókuszáltam, és igyekeztem tartani magamat, és rájöttem, hogy vagyok annyira erős, hogy ezt is átvészelem. Kol és a barátaim mellettem lesznek, így még az élet is elviselhetőbb lesz.
- Remélem a bátyád nem utál, és ha eltelik egy bizonyos idő megkeres. Muszáj...muszáj ebben hinnem, különben...összeroppanok. - alig érthetően mondtam ezeket, de tudtam, hogy Kol maximálisan hallott minden egyes szót.
- Sajnálom, tudom, hogy jobb dolgod is van, minthogy egy megtört lelkű lányt vígasztalj! - mondtam neki, és még mindig nem mertem a szemébe nézni.
Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyHétf. Dec. 31, 2012 4:27 pm


Caroline & Kol



Aha. Szóval egyszerű receptek vannak rajta. Ennek örülök, mivel szerintem még ezekkel az egyszerűekkel is bajom lesz. Nem hiszem, hogy valaha menni fog nekem úgy a főzés, mint Carolinenak.
-Mindenféleképp megcsinálok veled párat, mert egyedül elkezdeni sem tudnám őket.-egy mosollyal mondom neki. Mellette könnyebb mosolyognom, még ilyen helyzetben is. -Caroline rád mindig is emlékezni fogok, hidd el. És nagyon szépen köszönöm az ajándékot. Tényleg tetszik.-rég nem kaptam senkitől ajándékot így persze örültem ezeknek, még ha eddig ilyenem sosem volt. Láttam rajta, hogy tetszik neki az ajándékom, mert mosolygott. Ennek örültem, nagyon is.
-Persze, segítek.-mondtam majd a csuklójánál bekapcsoltam a karkötőt. Pont jó volt a kezére, bár tudtam, hogy az lesz. Persze nem mentem el hozzá éjjel és mértem le a kezét, csak tippeltem. Elég sok csuklóra vettem már karkötőt. Láttam rajta, hogy egy picit megijedt, mikor megemlítettem, hogy vasfű van benne, de hamar megnyugodott. Nem azért van az benne, hogy ártani tudjon magának, vagy másoknak, hanem csak azért, hogy ne igézhessek meg őt, bárki is, aki képes rá.
-Hát mivel a bátyám legújabb szokása, hogy megigéz téged, gondoltam ez jól jöhet. Oké, rakjuk be őket.-mondtam és figyeltem amint berakja a csomagokat a szekrénybe.
Csak bólogattam mikor Tylerről mesélt. Elhiszem, hogy nem érte ez, az egész meglepetésként, hiszen ő ott volt Klaussal és nem akarom tudni, hogy mit is csináltak. Ha szerette volna még Tylert, akkor nem lett volna a bátyámmal.
Táncoltunk egymásba karolva és magamban elkönyveltem, hogy Caroline nagyon is jól táncolt, bár ezt eddig is tudtam, de most már biztos lehettem benne.Tetszett a szám is amire táncoltunk, bár most nem nagyon tudtam élvezni a szövegét.
-Hát így érthető, igen.-mosolyodtam el az emlék gondolatán, majd elszomorodtam újra, de próbáltam nem haragos lenni.
-Persze gondoltam, hogy van egy lánya, de az nem, hogy még él és pont itt van Mystic Fallsban. Mekkora egy véletlen ez?!-újra mérges leszek, pedig nem akartam, de én akkor is becsapottnak érzem magam. Persze tudtam, hogy volt valamikor gy lánya, akinek lett egy gyereke és annak még egy, és így tovább. De, hogy az a lány vámpír és itt van, azt sosem gondoltam volna.
Mikor áttérünk Klausra, csak megpörgetem Carolinet, mikor kérdez. Nem tudom, hogy mondjam el neki amit tudok.
-Klaus bárkit képes otthagyni, bármelyik pillanatban, de most úgy érzem nem erről van szó. Klaus ha azt mondja, hogy valakit otthagy, az azért van, mert utálja, vagy szereti, túlságosan is és ilyenkor ezt komolyan is gondolja.-ez tuti, hogy nem esik jól Carolinenak, de ez az igazság. Klaus most vagy itt hagyja, vagy sikerül beszélniük erről.
Vissza az elejére Go down
Caroline Forbes

Caroline Forbes
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vampire
» lakhely : Mystic Falls
» foglalkozás : ez és az
» avatar : Candice Accola

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyPént. Dec. 28, 2012 7:37 pm

Kol nagyon aranyos volt, ahogy bontotta ki a csomagot. Vajon mikor kaphatott utoljára ajándékot! A szakácskönyvnél felvont a szemöldökét.
- Tudod, ebben nagyon egyszerű ételek receptjei vannak. Max. egy óra az elkészítése. Arra gondoltam, hogy majd párat mi is megcsinálhatnánk belőle! Tudod, gyakorlat teszi a mestert! A képet, és az albumot, azért, hogy emlékezz rám, és a szép emlékeidet megörökítsd. - felelem neki. Azt mondta, hozott nekem is ajándékot. A kabátja zsebéből elővesz egy kis bordó dobozt. Biztosra veszem, hogy ékszer van benne. Mosollyal az arcomon bontom ki, és egy ezüst karkötőt találok benne, katica medállal.
- Köszönöm. Segítenél felrakni? - kérdezem tőle, és pillanatok alatt véghez is viszi a műveletet. Azt is elárulja, hogy vasfű van benne. Egy pillanatra megijedek, de a szavai megnyugtatnak, hogy rám nincs ártó hatással. Keserű emlékként jut szembe, hogy Nik elfeledtette velem a történteket.
- Köszönöm, milyen előrelátó is figyelmes volt tőled! Mit szólnál, ha az ajándékainkat betennénk a szekrényembe? A kódja: 0616. - mondom neki, és gyorsan a szekrénybe teszem a csomagokat.
- Tylert nem sajnálom. Nem ért a dolog váratlanul. Tudod a szerelmünk barátsággá alakult. Jobb is, ha a véleményemre vagy kíváncsi.
- Rendben, menjünk táncolni!
- válaszolom neki, és belé karolva kezdünk el táncolni. Ismét egy ismerős szám: Ed Sheeran: Kiss me dala csendült fel. Megtudtam, hogy mi történt vele. Nem akarom tudni, hogy mi történt a tornaterembe.
- Már értem miért hiányzik a nyakkendőd! - felelem neki kacéran.
- Engem nem lep meg, hogy Katherinének van egy lánya! Ha ő nem lenne, Elena sem élne! Ezen még nem is gondolkodtál? Emiatt ne haragudj meg rá. Biztos nem sejtette, hogy itt lesz ma este. - kérdezem tőle.
- Ami a bátyádat illeti, jobb, ha inkább hagyod. Nyilván időre van szüksége, ahogy nekem is. Sosem gondoltam volna, hogy képes lenne kilépni az életemből örökre! Szerinted képes lenne ilyesmire? - kérdezem tőle. Tanácstalan arcot vág, és kezdek elszomorodni. Nem válaszol, csak megpörget. Vajon tud valamit, amit én nem?
Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyPént. Dec. 28, 2012 11:28 am


Caroline & Kol



Nagyon mérges voltam Katherine-re, amiért nem mondta el, hogy van egy lánya, és így kellett megtudnom. Nem hiszem el, hogy nem volt képes korábban elmondani. Mit kitt? Hogy sosem derül ki?! Ez ahhoz túl nagy dolog. Hazafelé indultam, de a folyosón megtorpantam, mikor megláttam Caroline-t. Nem akartam most senkivel sem beszélni, de Caroline-al ilyenkor is tudtam beszélni, pedig most tényleg nagyon mérges vagyok. A nyitott szekrényajtóhoz mentem és vártam, hogy becsukja és meglásson.
-Katherine miatt jöttem, amúgy nem jöttem volna el. Ajándékot? Nekem?-próbáltam nem mutatni azt, hogy mennyire ki vagyok és inkább mosolyogni, ami többé kevésbé sikerült is. Nekidőltem a szekrénynek, és nagyon figyeltem Caroline-ra. Hiányos volt az öltözékem és a nyakkendőm még mindig a zsebemben volt. Úgy éreztem magam, mintha becsaptak volna, kihasználtak volna. Nem szeretem ezt az érzést és nagyon régen nem éreztem már így.
Mikor Caroline megpuszilt én is megpusziltam őt, majd elkezdtem kibontani az ajándékot. Gyorsan nyitottam, de óvatosan, mert nem akartam tönkretenni a dobozát, vagy ilyeneket. Meglepett, az ajándéka, hiszen sosem kaptam még senkitől ilyen ajándékot, vagy bármilyet is. Nem tudtam eldönteni, hogy ez most tetszik-e vagy se, de végül úgy döntöttem, hogy tetszik, főleg, hogy még senkitől nem kaptam ilyet. A recept könyv meglepett, hiszen nem hittem volna, hogy ilyenre valaha is szükségem lesz. Majd talán egyszer megpróbálok majd főzni, de ebben nem vagyok biztos.
-Köszönöm nagyon tetszik! Viszont nekem is van számodra egy ajándékom.-előveszek a zakóm zsebéből egy kis piros dobozt, ami egy vékony ezüst masnival volt átkötve. A dobozban egy karkötő volt, amibe bele volt gravírozva a neve és volt rajta egy katica, amiben vasfű volt. direkt úgy rakattam bele, hogy ne bántsa Caroline-t, de ne lehessen megigézni miatta.
-A katicában vasfű van, de neked nem árt, de megigézni nem lehet tőle.-mondtam neki és reméltem, hogy tetszeni fog neki. Az egész karkötő ezüstből volt, de nekem nem volt ebben jó ízlésem, de csak a női ékszerek terén. -És, hogy telt az estéd?-kérdezem tőle kíváncsian, hisz ez tényleg érdekel. Biztosan jobban telt az estélye, mint nekem. Megint elfog a harag, ha csak rágondolok. Nem értem miért csinálta ezt.
Hallgatom Caroline-t. Hát neki sem volt egy jó estélye. Nem is értem miért mond ilyeneket Klaus. Tök idióta, talán valami az agyára ment, vagy nem tudom. Megrázom a fejem, mikor azt kérdezi találkoztam-e vele.
-Hülye ez a Klaus. Valami az agyára ment, nem is értem, hogy miért mondja ezt! Ha találkozom vele, tuti, hogy ezt majd szépen megbeszélem vele. Sajnálom, hogy szakítottatok Tyler-rel.-mondtam neki, de most már, nem csak Katherine-re voltam mérges, hanem Klaus-ra is. Akkora egy idióta lett, hogy az már nekem fáj. Úgy érzem tényleg szereti Caroline-t, ha ilyeneket mond, de ezzel fájdalmat is okoz neki.
-Szörnyű egy estém volt. De ezt elmondom tánc közben.-mondom, közben Caroline derekára helyezem a kezem ás táncolni kezdek vele, a zene ritmusára -amit még itt is hallani. -Na szóval, nekem egy ramaty estém volt. Katherine-el jöttem és jónak indult az este, megjártam az egyik osztálytermet is Katherine-el, aztán a tornaterembe mentünk és minden oké volt, addig amíg fel nem tűnt Katherine lánya. Ez, az egész teljesen lesokkolt engem, mert nem mondta el nekem eddig, és most becsapva érzem magam.-azt mondtam amit most éreztem, miközben Caroline-al táncoltam. Nem szeretem megosztani az érzéseimet mással, de most ezt muszáj volt kiadnom magamból.
Vissza az elejére Go down
Caroline Forbes

Caroline Forbes
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vampire
» lakhely : Mystic Falls
» foglalkozás : ez és az
» avatar : Candice Accola

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: To: Kol Mikaelson   Folyosó EmptyVas. Dec. 23, 2012 6:21 pm

A szekrényemben volt tükör, és ott néztem meg a fülbevalómat. Nagyon jól állt, el kell ismernem Tylernek nagyon jó ízlése van. Hirtelen ismerős parfüm illatot éreztem meg a levegőben, és tudtam, ha becsukom a szekrényemet, kit pillantok meg mögötte.
- Nem tudtam, hogy te is eljössz, de örülök! Hoztam neked ajándékot is! - mondom neki, és kiveszem a szekrényemből az ajándékát. Világosszürke csomagolópapírba csomagoltam, sötétszürke masnival. Az ajtót becsuktam, és Kolra néztem. Lezserül dőlt neki a szekrénynek. Öltönyt viselt, a felső gombja nem volt bekapcsolva, és nyakkendője sem volt.
- Szia! Boldog Karácsonyt! - mondom neki, és átadom az ajándékát, két puszi kíséretében. Mohón nyitotta ki, és egy mosollyal díjazta az ajándékomat. Egy kovácsoltvas képkeretben volt az a kép, amit a megterített asztalnál készítettem kettőnkről. Egy album, aminek az elején pár kép volt, amit én készítettem még náluk. Továbbá egy szakácskönyv, amiben voltak receptek, de lehetett bele írni is. Beleírtam a mézes-mustáros csirkefalatok roston salátaágyon burgonyával. Remélem tetszeni fog neki. Arra, hogy hogy telt az estém, már elszomorodtam, és nem tudtam, hogy mit felelhetnék erre.
- Azt hiszem felemás érzésekkel telt. Stefannal jöttem és táncoltunk, de ő elment Elenát megkeresni. Kint találkoztam Damonnal és táncoltunk. Bejöttem, és Rik volt termében találkoztam Nikkel. Kicsit beszélgettünk, de az lett a vége, hogy azt mondta, örökre elbúcsúzik tőlem. Azt mondtam, mással boldogabb lennék! - válaszolom a kérdésére. Nem akartam elmondani neki, hogy azt mondta, vele lennék boldogabb. Jobb, ha ezt nem tudja.
- Ezután elmentem megkeresni őt, de nem találtam. Te nem találkoztál vele? - kérdezem tőle. Fejcsóválva jelzi, hogy nem. Talán hazament, talán jobb is így.
- Utána elmentem sütizni az ebédlőbe, és ott találkoztam Tylerrel. Szakítottunk, és most itt vagyok, veled! Neked hogy telik az estéd? -kérdezem tőle.
Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyVas. Dec. 23, 2012 8:57 am


Tyler & Annabelle



Láttam rajta, hogy örül annak, hogy neki adtam a számomat, de ez nem volt kétséges. Majdnem egész este vele voltam, csak akkor nem, amikor Damonnal és anyámmal, na meg azokkal a srácokkal. Elég jól szórakoztam akkor, de most még jobban szórakozom. Mikor lediktálja a telefonszámát, elrakom a telefonomat, és boldogan mosolygok. Nagyon régen nem voltam már igazán boldog, hiszen mindig ott volt, valami, ami miatt nem tudtam az lenni, de most nincs úgy érzem. Hiszen tudom, hogy anyám él, nem vagyok éhes sem és itt van ez a nagyon cuki srác akivel a fél estémet töltöttem. Igen azt hiszem lehetel boldog.
Tylerrel még mindig a folyosón sétálunk és beszélgettünk. annyira lefoglal ez a srác, hogy észre sem veszem, hogy egyre kevesebb ember van a folyosó. Csak akkor figyelek fel rá, amikor már csak a cipőm kopogását, és a beszélgetésünk visszhangját hallom. Azt hiszem túl sokáig beszélgettünk és már a bulinak is vége.
-Igen lehet, hogy mennünk kéne.-mondom mosolyogva, nem azért, mert menni akarok, hanem, mert Tyler is mosolyog és így nem tudom megállni, hogy ne mosolyogjak én is.
-Oké.... Te is aludj jól, szia!-mondom mosolyogva, majd mikor az arcomhoz hajol és puszit ad rá, egy szégyenlős mosoly jelenik meg az arcomon, de én is megpuszilom. majd mikor elmegy a folyosón a másik irányba elindulok én is. Nem értem mit művel ez a srác a fejemmel. Szégyenlősen mosolygok, mikor megpuszilja az arcom?! Mi lesz velem, majd később?! Lehet, hogy nem kéne vele többet találkoznom, de túlságosan is vonz. Megrázom a fejem, hogy eltüntessem ezeket a gondolatokat, majd kimegyek az iskola épületéből és haza battyogok.

Játék lezárva!
Játéktér szabad!

//imádtam ezt a játékot! O.O köszönöm és még biztos, hogy összefutunk Wink
Vissza az elejére Go down
Tyler_Lockwood

Tyler_Lockwood
Take care, cuz' I'm a(n)...

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptySzomb. Dec. 22, 2012 11:03 pm


Annabelle & Tyler


Annabelle pár pillanat gondolkozás után (amit nem egészen értettem), kimondta a teljes nevét. A mosolya engem is mosolygásra késztetett, amit utoljára Caroline-nál tapasztaltam. A kapcsolatunknak nemrég lett vége és máris belopta magát a szívembe ez a lány, pedig még alig ismerem. Nem sokszor történik velem ilyen, de ha egy lányt ilyen gyorsan megkedvelek, az jelent valamit.
Szerencsére megadja a számát. Győztes mosollyal kapom elő a telefonom a zsebemből és kezdem bepötyögni a számát. Cserébe ő is elkéri az enyémet, ezért még mindig vigyorogva diktálom le neki az enyémet. Miután számot cseréltünk, tovább sétáltunk a folyosón. Az emberek kezdenek elfogyni, de először ez nem tűnik fel nekem, mivel Anával nagyon jól elbeszélgetünk. Csak akkor tűnik fel az üresség, amikor a halk folyosón visszhangzik a beszédünk. Körbenézek és látom, hogy már mindenki elment és a suli teljesen kihalt. Mivel a bulinak vége van, úgy gondolom, hogy nekünk is mennünk kéne haza.
-Azt hiszem mennünk kéne.-mondom mosolyogva, de igazából ennek nem örülök. Jól érzem magam vele.
-Hát akkor...Szia. Aludj jól. Majd hívlak.-mondom mosolyogva. Egy kis hezitálás után lassan az arcához hajolok, majd puszit nyomok rá. Egy féloldalas mosoly kíséretében a másik irányba fordulok, majd lassan végigmegyek a folyosón, ahol eddig sétáltunk a lánnyal, aki máris belopta magát a szívembe.

JÁTÉK VÉGE!
(köszönöm a játékot, nagyon tetszett, remélem még összefutunk valahol, valamikor O.O )
Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyCsüt. Dec. 20, 2012 10:25 pm


Tyler & Annabelle



Mikor megforgatta a szemét, egy pillanatig rosszalóan néztem rá, de csak egy pillanatig. Lehet, hogy észre sem vette. Nem volt semmi bajom a szemforgatással, de nem szerettem, ha a közelemben tette ezt valaki, mert ez nem illendő. na jó, talán csak régimódi vagyok, de én akkor sem szeretem ezt.
Aj ez a srác, hogy kavarhatta így össze a fejem, hogy azon gondolkozom, hogy megmondjam-e neki a nevem?! Sosem gondolkoztam ezen, mindig egyből valami hazugságot mondtam, de most elgondolkoztam azon, hogy jobb lenne-e az igazat mondani, vagy sem. nem értem mit gondolkozok ezen ennyit. Ő csak egy srác aki tetszik nekem aztán kész. Mindig így kezdődik ez az egész, de midig a srácok járnak rosszul. De senki másnál nem gondolkoztam azon, hogy hazudjak-e vagy sem. Mindig csak hazudtam, és hazudtam, amíg nem dobtam őket, vagy meg nem öltem őket.
-Annabelle Colins a becsületes nevem.-mondtam moslyogva és tudtam, hogy nem fogja észrevenni, hogy hazudok, hiszen ezt mindig is jól tudtam csinálni. Majd talán, egyszer megtudja az igazságot, hogy Petrova vagyok és semmi közöm, semmilyen Collinshoz. Lehet, hogy még én is fogom erről felvilágosítani, ha így halad, mert egyre jobban lopja be magát a szívembe ez a srác, pedig csak ritka esetekben történik velem ilyen. Oh most vagy beleszeretek ebbe a srácba, vagy kitekerem a nyakát.
-Igen persze, hogy elkérheted!-mondtam egy széles mosollyal, majd mikor elővette a telefonját, bediktáltam neki a számomat.
-Viszont cserébe én is kérem a te számodat.-mondtam ugyanazzal a mosollyal és az ő mosolya miatt nem tudtam, nem mosolyogni.
Vissza az elejére Go down
Tyler_Lockwood

Tyler_Lockwood
Take care, cuz' I'm a(n)...

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyCsüt. Dec. 20, 2012 8:13 pm


Annabelle & Tyler


Annabelle azt, mondja, hogy mind a ketten hibásak vagyunk. Erre mosolyogva megforgatom a szemem és bólintok egyet.
A bókomra mond egy köszönömöt, amire én elmosolyodok. Szimpatikus nekem ez a lány, attól függetlenül, hogy még csak most ismertem meg. Szép, jófej és kedves. Mi kell még? Lehet, hogy ez csak egy múló érzés, de ki tudja, mit hoz a jövő...
Sejtettem, hogy nem ebbe a suliba jár, de ő hamar rájött, hogy én igen.
-Nem tévedsz, tényleg ide járok.-mondom halvány mosollyal az arcomon.
Kicsit furcsálltam, hogy nem mondta meg a teljes nevét. Gondolkoztam, hogy megkérdezzem-e. Nem akarok tolakodónak látszani, de ha már meg akarom ismerni, akkor azt nem lehet teljes név nélkül.
-Ne vedd tolakodásnak...De megmondanád a teljes nevedet?-kérdeztem egy zavart mosoly kíséretében. Reméltem, hogy nem olyan dolgot kérdeztem, amire nem akar válaszolni. Néha képes vagyok akaratlanul elcseszni dolgokat.
Eszembe jutott az, hogy esetleg elkérem a számát. A bulinak nem sokára vége és hajlandó vagyok elfelejteni, így amint eszembe jut, szólásra nyitom a számat.
-Ana... Elkérhetem a számodat?-kérdezem egy széles mosoly kíséretében.
Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyHétf. Dec. 17, 2012 9:52 pm


Tyler & Annabelle



Amikor újra bocsánatot kér, én csak mosolygok, hiszen én is úgy érzem, hogy az én hibám volt, de nem akarok ezen vitatkozni vele, de rá sem akarom hagyni, így kitaláltam egy jobb dolgot.
-Tudod mit, szerintem inkább mindketten hibásak vagyunk, hisz én sem figyeltem, szóval nem csak a te hibád.-mondom neki, miután felvette a telefonját és újra rám figyel. Mikor meghallom a bókját elmosolyodom, de amikor rám mosolyog azzal a mosolyával, úgy érzem, eltudnék olvadni, pedig ez nem jellemző rám. Ez a dolog kissé megijeszt, de nem hiszem, hogy komoly lenne. Talán csak egy múló valami. Lehet, hogy csak amiatt van, mert már egy ideje nem voltam senkivel, de ez nem amiatt volt, mert akartam volna, de nem volt esélyem, hanem mert nem akartam. Nem vágytam mostanában ilyesfajta társaságra. -Köszönöm.-mondom még gyorsan a bókjára mielőtt, udvariatlannak nézne. Miért érdekel, hogy mit gondol?! Aj ez tiszta agybaj.
Amikor beleegyezem abba, hogy menjünk igyunk meg valamit, Ő a karját nyújtja, tök udvariasan, én pedig gondolkozás nélkül elfogadom és belékarolok. Most vele együtt megyek a hosszú folyosón, amin azt hiszem már egyszer végig mentem.. Vagy ezen a részén még nem?! Nem tudom már. Minden része olyan egyforma és nem tudom, mikor mi merre és hogyan van. Amikor a kezembe ad egy poharat először nem tudom honnan van, majd hátranézek és látom, hogy egy srác kicsit hűbörög. Elvettem tőle a poharat és egy mosollyal köszöntem meg neki, majd én is megemeltem.
-Egészség!-mondtam én is, majd beleittam, abba ami a poharamban volt. Sör. Nem volt a kedvencem, de legalább alkohol van benne és most kivételesen még élveztem is, ahogyan a sor végig folyt a torkomon.
Egy ideig csendben sétáltunk a folyosó, ahol elég sokan voltak, mégis olyan csend volt, azontúl, hogy még itt is lehetett hallani a zenét. Itt mindenki csak elsétált, vagy a szekrényeknél állt. Ezeket próbáltam kizárni, de kezdett kínos csend telepedni közém és Tyler közé, és meg akartam szólalni, de nem tudtam mit mondhatnék, de szerencsére Tyler megtörte a csendet.
-Nem, nem ide járok. Te viszont ide jársz szerintem, vagy tévedek?-kérdezem mosolyogva és felé pillantok, majd a tekintetünk találkozik, ami egy pillanatra elvonja a figyelmem arról, hogy sétálunk, de mikor újra előrefordul én is ezt teszem.
Vissza az elejére Go down
Tyler_Lockwood

Tyler_Lockwood
Take care, cuz' I'm a(n)...

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyHétf. Dec. 17, 2012 9:02 pm


Annabelle & Tyler


Láthatólag ő sem tudott megszólalni. De amikor bocsánatot kértem, ő is kapcsolt. Bocsánatot kért, de úgy gondolom, ezt teljességgel az én hibám volt.
-Nem, dehogy, ez az én hibám volt.-mondom mosolyogva, majd lehajolok a telefonomért. A zsebembe csúsztatom, majd újra a lányra nézek.
Ő is elárulja a nevét. Annabelle. Gyönyörű és különleges név, és a becézése is nagyon tetszik.
-Nagyon szép neved van.-mondom sármosan mosolyogva.
Elfogadja a meghívásom, ezért a karomat tartom neki, hogy karoljon bele. Miután ezt megteszi, elkezdünk sétálni a hosszú folyosón. Út közben kiveszek két sört egy ember kezéből és az egyiket Annabelle-nek adom.
-Tessék.-vigyorogtam rá, majd felemeltem a poharamat.
-Egészség.-mondom, majd beleiszok a poharamba. Élvezem, ahogyan az alkoholos ital lecsúszik a torkomon.
Csendben sétálunk a folyosón, de ez a csend már kezd egy kicsit kínossá válni. Ezért megtöröm a csendet.
-Te ebbe a suliba jársz?-kérdezem, miközben felé pillantok. Amikor tekintetünk összeakad, elmosolyodok, majd előre nézek és úgy sétálunk tovább.
Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyVas. Dec. 16, 2012 10:57 pm


Tyler & Annabelle



Miután a kísérőm szépen arrébb állt -persze köszönt meg minden-, nem ismertem senkit, nem tudtam hol mi van ebben a suliban, így csak bolyongtam az iskolában. Aztán a folyosókon. Az egyik folyosó a másikba ment át, de nem tudtam, hogy melyik hova vezet, így csak mentem, és minden kanyarnál lefordultam balra, mert a kocsiban a GPS is folyton azt mondja, hogy: 'forduljon balra'.
Az egyik kanyarnál épp fordultam volna le, amikor egy srácba mentem bele. Egyből bocsánatot akartam kérni, amiért nem figyeltem rendesen, de amikor ráemeltem a tekintetem, egy nagyon jóképű pasit láttam, és mikor belenéztem a szemeibe elvesztem bennük. Örültem, hogy ő hamarabb kapcsolt, mint én, mert ha arra vár, hogy én szólaljak meg, lehet, hogy még 10 perc múlva is némán állnánk.
-Nem, én bocsi. Nem figyeltem, hogy hova lépek, mert lefelé néztem.-mondtam neki, úgy, mintha tényleg nagyon sajnálnám, de nem sajnáltam, mert ha nem botlok belé, most nem beszélgetnénk még ennyit sem.
-Én Annabelle vagyok, de szólíts csak Anának nyugodtan.-tudtam, hogyha megmondom a vezetéknevemet hamar lebukok, így nem is mondtam neki. Majd talán később megtudja, hogyha úgymond kiérdemli. Amikor kezet nyújt nekem én elfogadom és kezet fogok vele. Valami furcsa van benne, de most így meg nem mondanám per pillanat, hogy mi az.
-De persze.-mondtam egy játékos mosollyal. Tetszett nekem ez a pali, pedig nálam ez így nem szokott menni. Na a végén lehet, hogy izgalmas estém lesz.
Vissza az elejére Go down
Tyler_Lockwood

Tyler_Lockwood
Take care, cuz' I'm a(n)...

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyVas. Dec. 16, 2012 10:28 pm


Annabelle & Tyler


A folyosón sétálgattam céltalanul, amikor a telefonom jelzett, hogy sms-em jött. Gyorsan elővettem, és megnyitottam az üzenetet. Csak annyi állt benne, hogy mennyi az e havi számlám. Megforgatom a szemem, majd ha már a kezemben van a telefon, meg akartam nézni valamit.
Éppen pötyögtem valamit, amikor nekimentem valakinek. A telefon kiesett a kezemből, de éppen ez nem érdekelt, mivel egy gyönyörű lány állt előttem. Hosszú, barna haja volt és gyönyörű arca. A bőre hibátlan volt és ehhez még társult egy ártatlan pillantás. A szeme barna volt, pont, mint az enyém. Kb. egy fél percig bámultam, amikor észbe kaptam és megráztam a fejem.
-Bocsi, nem figyeltem, nem direkt volt.-mondtam bűnbánó szemekkel, de még mindig a szememet legeltetem rajta. Gyönyörű volt.
-A nevem Tyler. Tyler Lockwood.-mondom zavartam és a kezemet nyújtom. Sosem szoktam zavarba jönni, de most mégis sikerült...
Mivel nem akarom itt hagyni a lányt, így újra megszólalok.
-Nem iszunk meg valamit?-kérdezem zavart mosollyal, majd a szemébe nézek.
Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptySzomb. Nov. 24, 2012 9:12 am



Cher & Elizabeth


Ezt viselem!


Egy élmény sétálgatni a folyosón. Ez szarkasztikus is lehetne, de nem az, mivel nem unatkozom a csavargás közben.
-Az is jó. Én mindig azt hittem, hogy az angoloknak fura akcentusuk van, de úgy tűnik mégsem. Amúgy jó lehetett utazgatni. Én még sosem voltam csak Los Angelesbe, meg itt.-mindig is nagy vágyam volt utazgatni, de úgy érzem, hogy amíg suliba járok nem fogok sehova sem utazni, mert már most rájöttem, hogy nem kedvelem az iskola váltást.
-Köszönöm, de remélem, hogy addig még találkozunk. Jó lenne, ha egy osztályba kerülnénk, legalább lenne valaki akit ismerek.-mosolyogtam a lányra. Elég kedves lánynak tűnt már az elején is, és ezt a véleményemet most sem változtatom meg.
Amikor válaszolt arra a kérdésemre, hogy jól van-e és azt mondta, hogy jól van, akkor kissé fura volt a hangja. Nem tudom mi történt, de mintha nem is itt járna az esze úgy válaszolt.
-Akkor oké.-más nem tudtam mondani, mert nem hittem, hogy teljesen jól van, de nem mondhattam ezt neki, szóval inkább csak elfogadtam, hogy jól van. Amikor nevetni kezd én csak mosolygok. Idegesít már, hogy nem találjuk az igazgatói, mert már több, mint fél óra elment az órából. Tuti, hogy hiányzást kapunk, vagy igazolatlan, a fene se tudja, de hát ez van, ha nem találjuk meg az igazgatóit.
Eléggé kínos és hosszú csend telepedett körénk. Csak azt lehetett hallani, hogy a tanárok beszélnek, meg az ilyen apróbb kis neszeket, amik a termekből jöttek ki. Fogalmam sem volt, hogyan törhetnénk meg a csendet, de szerencsére Chernek volt ötlete.
-Hát az a helyzet azzal, hogy most van valakim, szerencsére, és ő egy nagyon aranyos, kedves srác.-mondtam mosolyogva. Be kell vallanom, hogy mikor ezt a témát felhozta kissé elszálltak innen a gondolataim és Brianra gondoltam. Gyorsan megpróbáltam elhessegetni ezeket a gondolatokat, és többé kevésbé sikerült is. -És te hogy állsz velük?-kérdeztem mosolyogva és ránéztem.
Egy pillanatra elfordítottam a fejem és, mikor visszapillantottam rá,, csak annyit láttam, hogy neki megy egy oszlopnak. Visszafogtam a nevetést, még akkor is, mikor ő vihogni kezdett, de amikor már megszólalt, akkor már elnevettem magam.
-Kétségkívül te vagy az!-mondtam még mindig nevetve. Nem tudtam még egy ideig abbahagyni, de szerencsére csillapodott, valamelyest a röhögőgörcsöm és megtudtam rendesen szólalni.
-Szerintem valahova eldugták az igazgatóit, mert már mióta keressük és nem találjuk.-sóhajtottam egyet, de még mindig mosolyogtam.
Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptySzer. Nov. 21, 2012 7:40 pm

To: Elizabeth Moonroe


Még mindig a folyosón sétálgatunk az igazgatót keresve. Elizabeth azt válaszolja, hogy Los Angelesből jött. Hűha, nem rossz hely.
-Az jó hely. Én eredetileg angol vagyok, de már elég sok helyen jártunk, mivel anya mindig más helyen kapott állást.-mondom mosolyogva. Nem utálom ezért anyát, hiszen nem az ő hibája, de költözni nem annyira szeretek.
A következő feltett kérdésemre is válaszol és megtudom, hogy 19 éves, d emár nem sokáig, hogy az ő szavaival fogalmazzak.
-Oh, az jó. Akkor ha addig nem találkozunk, boldog szülinapot! Én 20 éves vagyok, de a sok utazás miatt késtem egy évet a suliban, így lehet, hogy egy osztályba fogunk járni.-mondom mosolyogva.
Viccnek szánt kérdésemre azt válaszolja, hogy remélhetőleg. Igen, én is így érzek.Tovább sétálunk a kihalt folyosón. Olyan idilli ez az egész. Két újonc egymás társaságában keresik az igazgatót.
A farkasos jelenet után láthatta Elizabeth, hogy valami baj van, ezért rá is kérdezett. Össze voltam zavarodva még mindig, ezért kicsit elvarázsolva válaszoltam.
-Öhm...igen, persze.-mondom egy kicsit magasabb hangon, mint általában. Krákogok egyet, majd megpróbálok teljesen a mellettem sétáló lányra koncentrálni.
-Igen, jó lenne már megtalálni. Ez mindig így van.-nevetek. Örülök, hogy kezdek újra felszabadulni a társaságában, bár a félelem és a kétségek még mindig tombolnak bennem.
Tovább sétálunk a folyosón, miközben már eltelt az első órából 30 perc. Hát igen, eléggé eltévedhettünk. Remélem nem írnak be hiányzónak. A csend kezd kínossá válni, így újra megszólalok.
-És mi a helyzet a pasik terén?-húzogatom viccesen a szemöldököm és idiótán vigyorogva nézek rá.
Hátranéztem, hátha van valaki mögöttünk, aki segíthet nekünk a keresésben, vagy esetleg eligazítana. Hátrafelé nézek és közben előre megyek. Hát nem túl szerencsés póz. Ezt be is bizonyítottam, mivel elképesztő erővel mentem neki az előttem álló oszlopnak. Pislogok párat, mire rájövök, hogy mi történt. Hülye vihogásba kezdek, mert elképzeltem, hogy nézhetek ki. A lány, aki nekiment az oszlopnak, majd éktelen vihogásba kezdett. Borzasztó. Elizabeth felé nézek, majd vigyorogva megszólalok.
-Na ki itt a király?-kérdezem, majd nevetve magamra mutogatok.
Vissza az elejére Go down
Caroline Forbes

Caroline Forbes
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vampire
» lakhely : Mystic Falls
» foglalkozás : ez és az
» avatar : Candice Accola

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: To: Damon Salvatore   Folyosó EmptySzomb. Nov. 17, 2012 11:40 pm

Nagyon furcsa volt Damon viselkedése. Arra számítottam, hogy kiabálni fog velem, amiért Nikkel jöttem a bálba. Tudom, hogy az ellenségem, na de akkor is. Tényleg nem tehettem róla, és nem is voltam sokat a társaságában. Eddig, és reméltem, hogy ez változni fog. Be kell vallanom, elég jól színészkedem, ha elhitettem Damonnal, hogy Nik közömbös számomra. Vajon mi mindent tudnék még vele elhitetni? Gondolataimból ő rángatott vissza. Tényleg örülök, hogy Lexivel kibékültek, és együtt jöttek a bálra. Nem akartam felfedni magam, hogy tudok mindenről, jobb ha azt hiszi, ő az első aki beszámolt a Lexis fejleményekről. Az italt felváltva ittuk, és ahogy meglötyögtettem, már alig volt benne valami. Visszaadtam Damonnak, hogy az utolsó kortyokat ő igya meg. Elvégre ő hozta.
- Örülök, hogy jóban vagy Lexivel! Nem hinném, hogy Klaus készül valamire, hiszem kibékíteni ment Elenáékat, nem megölni őket! Hidd el, ma nem fog vér folyni! Ha készül valamire azt megpróbálom kideríteni, ígérem! Köszönöm az italt, ez most jól esett, ahogy a táncot is! - ismét meghajoltam előtte. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen jól fogom érezni magam a társaságában, és felhőtlenül tudunk beszélgetni. Éreztem, és élveztem, hogy az alkohol a fejembe száll, de nem foglalkoztam vele. A folyosón csak mi ketten voltunk. Eszembe jutott, hogy pár hónappal ezelőtt itt vágtam padlóra őt, és vágtam a fejéhez, hogy emlékszem mindenre. Ahhoz képest, ezt fejlődésnek könyvelem el, hogy ilyen békésen ácsorgunk egymás társaságában. Az üres flaskát zsebre vágja, és valahogy sejtem, hogy búcsúzni készül. Így legyen a lottón ötösöm. Elköszönt, és azt mondta, hogy nem akar takarítani.
- Hidd el, a takarító brigád is meg van szervezve, de én nem leszek benne! Én csak felügyelem a munkájukat! - húzom számat mosolyra, és én is elköszönök tőle.
- Laters baby! - nem tudom honnan vettem a bátorságot ilyet mondani neki, de kimondtam és nem vonhatom vissza. Talán az ital hatására lettem ilyen bátor. Nem akartam sokáig egyedül lenni, és azt hiszem ideje lenne józanodnom is. Damon már elment, így én is visszafelé vettem az irányt. Nem akarom lejáratni magam, hogy ittasan mutatkozom!

Játék vége!
Játéktér szabad!

/Köszönöm a játékot! Remélem játszunk még! I love you /
Vissza az elejére Go down
Damon Salvatore

Damon Salvatore
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vampire
» lakhely : † Mystic Falls again
» foglalkozás : † I keep myself busy
» avatar : † Ian Somerhalder

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptySzomb. Nov. 17, 2012 9:28 pm

To:: Caroline Forbes
Különös helyzetbe kerültem, és nem csak azért, mert egy olyan vámpírnővel tltöm az időt, akivel sosem volt felhőtlen a kapcsolatom, de azért is, mert az egyik legnagyobb ellenségemmel jött a bálra. Persze, a maga halloween-i módján ijesztőnek tűnhet, hogy Elena egyik legjobb barátnője éppen Klaus társaságában érkezett, és elhiheti mindenki, valóban az is, nem csak annak tűnik. Caroline és Klaus. Ki gondolta volna, hogy éppen ők találnak majd egymásra? Mindazok után, hogy Tylert pincsikutyává változtatta, és közéjük férkőzött... Erre tényleg nem számítottam. Viszont nem az én dolgom ezen fennakadni, elvégre Caroline csak egy lány a sok közül a számomra, az egyetlen kapcsolat köztünk talán Stefanon és Elenán keresztül van... És persze ha úgy vesszük vér szerint is van hozzám köze, de ez semmit nem jelentett számomra soha, csak is akkor lesz jelentősége, ha Klaus életének is vége szakad, így az enyémnek is, és minden olyan vámpírnak, akit én változtattam át, azokból pedig nem sok van.
Mint már említettem korábban is, az alkohol összehozza az embereket, nekem meg semmi kifogásom, hogy Miss Mystic Falls társaságában szlopáljak. Felé nyújtom a flaskát, ő pedig készségesen utána kap, és egy jó adagot legurít a torkán, majd mikor visszaadja, én is hasonlóan teszek, és élvezem, ahogy a hűs ital felforrósít, és megnyugtat. - Miért is kéne tudnom? Nem vagyunk cimborák, vagy ilyesmi... Neked van a legtöbb közöd hozzá, ha jól tudom. És ha te sem tudod, talán készül valamire... Nála aztán nem lehet tudni. - vonok vállat immár sokadjára, és érdektelenül pislogok körbe az üres folyosón. Minden egyes fura gondolatom eltűnt, a kétségeim szertefoszlottak, már zavartnak sem érzem magam, mégis úgy érzem, nem bírom sokáig itt. Az italom megfogyatkozott, a terembe pedig semmi pénzért nem mennék vissza, így már csak a menekülés van hátra. Caroline szavai szakítanak ki a tervezgetésből a valóságba, és én zavartan ingatom a fejem. - Igen, megöltem őt, de tudod ez már csak így megy. Sok idejük van a holtaknak odaát átgondolni a dolgokat, biztosan ez van a háttérben... vagy valami ilyesmi játszik közre. Mi igazán... jóban vagyunk! - vetem oda, és még én is meghökkenek a mondatokon, főleg azért, mert össze-vissza hadoválok hülyeségeket. Komolyan le kéne lécelnem, amint esélyt látok rá. Lexi talán kiborul, de... ah, francba is, nem fog érdekelni!
Megint flaskacsere történik, és boldogan iszom ki belőle az utolsó cseppeket is, aztán széttárom a karjaim, fintorgok, és zsebre vágom az ezüst tárolót. - Azt hiszem, lassan véget ér a buli. Nem akarok én lenni az, aki rendet tesz az ittas diákok után. - vigyorgok felhőtlenül, legalábbis csak úgy mutatom semmi bajom, s ha átlát rajtam a lány, hát csak legyen, nem fog meghatni. Intek neki, hátat fordítok, és elmormolok egy "viszlát"-ot.

|| Köszönöm a játékot, nagyon klassz volt, bár sajnálom, hogy nem húzhattuk tovább... :<3:

J Á T É K V É G E !
Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vendég

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyPént. Nov. 16, 2012 4:42 pm

Bonnie Bennett & Daniel Preskott


Vajon mi történhetett és miért reagáltam erre az egészre így? Már megszoktam a gyűrűmtől az efféle reakciókat, de nagyon nem értem, hogy mi közöm ahhoz, hogy mással mi történik. Nem értem, hogy miért kell átélnem és a fájdalmakról ne is beszéljek.. Szörnyen fájdalmas az érzés.. Ahogy végig fut a testemen a fájdalom, ahogy átjár az érzés megrémiszt.. Mihamarabb meg kell találnom a megoldást, hogy kontrollálni lehessen ezt az egészet. Bonniet ölelem és mély levegőt veszek. Érzem, ahogy a tüdőmbe beáramlik a levegő majd azt, ahogy kiáramlik. Ez most valamelyest megnyugtató hatással volt rám, de talán mégsem annyira, amennyire kellett volna. Bonnie felteszi nekem azt a kérdést, hogy minden rendben van-e. A válaszom, csak is egy dolog és lehet, hogy hazudok vele kissé, de mást nem fogok mondani neki, hisz nem aggódhat értem..
-Jól vagyok és minden rendben van.-Mondom neki és ő elenged engem majd a szavait hallgatom.-Rendben. Szia!-Válaszolom neki majd amikor megcsókol visszacsókolom. Nézem, ahogy távozik majd én is ugyanazt teszem és valahogy most nincs erőm ahhoz, hogy megkeressem Klaust és beszéljek vele, pedig igazán megakarnám már találni végre. Majd esetleg máskor, mert most ez az iménti dolog teljesen kimerített engem. Muszáj haza mennem és lepihennem aztán elgondolkoznom a dolgokon.. Muszáj egy kis magány.. Lassan kisétálok az épületből majd elhagyom az iskola területét véglegesen. A lovamhoz megyek és felülök rá majd hazafelé veszem az irányt, de nem tudom, hogy tényleg hazaérek-e majd vagy sem, mert egy dolog jár a fejemben.. A vér..

Játék Vége!
Játéktér Szabad!
// Köszönöm a játékot! I love you //
Vissza az elejére Go down
Bonnie.Bennett

Bonnie.Bennett
Take care, cuz' I'm a(n)...
Ghost
» lakhely : →Mystic Falls
» foglalkozás : →See my friends, on the other side...
» avatar : →Kat Graham ♥

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyPént. Nov. 16, 2012 8:12 am

Daniel & Bonnie



Emlékszem, hogy sosem szerettem az ilyen Halloween-i bulikat, mert valami rossz midig történik rajtuk. Mindig van egy valaki aki rosszat tesz, de sosem tudni, hogy ki lesz az. Szerintem most is lesz valami baj, de lehet, hogy én most kimaradok belőle, mert nem ott vagyok ahol mindenki és nem is akarok ott lenni, bár Caolinet, meg kéne keresnem.
Folytatom Danielel a csókolózást, amit nagyon is élvezek. Nem is értem, hogy tudom ezt ennyire élvezni. Jó persze a csókolózást mindenki élvezi, de sosem hittem volna, hogy ennyire lehet. Mikor kiválik a csókból én nem ellenkezem, pedig akarok, majd a szemébe nézek.
-Oké mehetünk. Hát drukkolok neked, hogy találkozz vele.-mosolygok rá, mert tényleg örülnék ha megtalálná Klaust, meg azért is, mert megpuszilja a kezem.
-Szívesen innék veled, de azt hiszem, hogy most meg kéne keresnem Carolinet, mert mint mondtad ki tudja meddig van itt.-mondom majd mosolyogva csókolom vissza. Mikor kiválik a csókból és a földre rogy nem tudok mit csinálni, nem is értem, hogy mi történt, de mikor feláll és magához szorít én átölelem.
-Minden rendben van?-kérdezem, majd mikor választ kapok sóhajtok egyet és nem szívesen, de elengedem Dant.
-Ha jól vagy akkor most megyek megkeresem Carolinet, te meg keresd meg Klaust! Szia!-elköszönök tőle, majd adok neki egy csókot és elmegyek megkeresni a többieket.
Vissza az elejére Go down
Caroline Forbes

Caroline Forbes
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vampire
» lakhely : Mystic Falls
» foglalkozás : ez és az
» avatar : Candice Accola

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: To: Damon Salvatore   Folyosó EmptyCsüt. Nov. 15, 2012 9:08 pm

Tudtam, hogy mérges lesz rám, amiért Klausszal érkeztem. Vajon tényleg jobb lett volna Tylerrel érkeznem, mint vele? Nem, nem hiszem. Klaus mellett igazán nőnek érezhetem magam, csak azt nem tudom, hogyan vagyok annyira biztos ebben a tényben. A táncot abbahagyjuk, és nekidől az egyik szekrénynek. Én tőle nem messze hasonlóan cselekszem, csak én a falnak dőlök.
Látom rajta, hogy emészti azt, amit neki mondtam. Hát igen, furcsa egy párosítás az biztos. Azon nevetnem kell, ahogy elképzelem magam előtt, hogy Stefan lecsukja Katherinét!
- A poént értékelem, és én is szívesen látnám a rácsok mögött! Ahol jár csak fájdalmat és halált hagy maga mögött! Hidd el, Nik nem véletlenül ment utánuk! Csak tudnám mit keres itt! Te tudod? - mondtam, bár engem is meglepett, hogy ilyen jól és higgadtan kezelte azt a tényt, hogy Nikkel jöttem a bálra.
- Hidd el Nikkel 5 percnél több időt nem is töltöttem, egyből ment Elena és Katherine után! Tényleg nem tudtam, hogy a parkolóban ő fog rám várni! És nem, nekem ő nem kell, még egy románcra sem! Csak azt ne mond, hogy te akartál volna lenni a kísérőm! Láttam, hogy Lexivel táncoltatok! Meg is lepődtem, hogy ti ennyire jóban vagytok! Elvégre megölted őt! -mondom Damonnek, hogy meggyőzzem őt. Vajon tényleg ezt akarom? Egy életet Nik nélkül?! Napok óta az az érzésem, hogy valami hiányzik az életemből, de nem tudom, hogy mi, vagy ki? Számtalanszor ébredtem arra, hogy rájöttem a megoldásra, de elmém gondosan eldugta előlem az információt. Eszmefuttatásomból Damon ragad ki, mondván, hogy van nála ital.
- Szabad lesz? - kérdezem tőle, és gyorsan kikapom a flaskát a kezéből. A hűs ital maró érzéssel csúszik le a torkomon. Utálom a whiskeyt, de most jól esik. Azt hiszem Damonnak is kéne hagynom, ha már olyan nagylelkűen megosztotta velem.
- Tessék te jössz! - adom vissza neki az üveget. Olyan furcsa volt, hogy Damonnal iszogatok kint a folyosón kettesben. Már már idilli a kép, ha nem tudnám, hogy vámpírok vagyunk!
Vissza az elejére Go down
Damon Salvatore

Damon Salvatore
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vampire
» lakhely : † Mystic Falls again
» foglalkozás : † I keep myself busy
» avatar : † Ian Somerhalder

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptyCsüt. Nov. 15, 2012 1:35 pm

To:: Caroline Forbes
- Legalább emiatt nem fog emészteni a bűntudat... - sóhajtok lemondóan. Általában azért érdekelni szokott, hogy Stefannak mi a baja, de jól rejtegetem az érzéseim, és inkább viccest csinálok a gondjaiból, mint jó testvérként meghallgatnám, mi is a baj. Talán emberként megtettem volna, de az az idő már elmúlt, bármit is teszek, nem leszek képes megnyílni még a saját öcsémnek sem. Még ő sem lehet egészen biztos benne, hogy tényleg érdekel, mi van vele. Egyik naplójában még azt írja, bízik abban, hogy mélyen bennem még van jóság, míg a másikban azt, hogy minden érzés kiveszett a belőle, és csak sötétség honol a lelkemben. Nem tudhatom, most jelenleg miben hisz, de kétlem, hogy repesne az örömtől, amiért bezártam a pincébe, és hogy neki öltöztem. Néha tényleg azt hiszem, nincs humorérzéke...
A zene ritmusára ringatózunk még mindig, míg aztán véget nem ér az, és néhány másodperc csend után gyorsabb zene tölti be a teret. Elengedem a derekát, kezeimet kicsúsztatom az övéből, és könnyed lazasággal nekivetem a hátam az egyik szekrénysornak. - Várj egy csöppet! - emelem fel a kezem tenyérrel kifelé fordítva, és újra lejátszom fejben a szavait. Stefan is itt van, igen. Előtted ővele táncoltam. Kicsit furcsának tartotta a jelmezed. Ő rendőrnek öltözött, és nagyon jól áll neki! Elena is itt van, és elment őt megkeresni, mivel én hallottam őt Katherinevel beszélni. A mondat elején jó esetben elnevetném magam, vagy gonoszan mosolyognék, de a folytatása kicsit ledöbbent. Elena és Katherine egy helységben... méghozzá egy bulin. Nem lesz jó vége. De ott van nekik Stefan a rendőr! Ő majd biztos megoldja a dolgot, elvégre ott segít, ahol tud, nemde?!
Arcom épphogy megrándul, de viszonylag jól leplezem a zavarom, egy mosoly is átfut az arcomon, de nem valami meggyőző, ezt még én magam is tudom. - Remélem érzékeled a poént. Stefan, mint rendőr, lecsekkolja mi folyik a tornateremben az exe és a jelenlegi barátnője között. Remélem lecsukja Katherine-t! - nevetek, és ez nem is sikerül olyan rémesre, mondjuk az is betesz neki, ahogy elképzelem, hogy öcsikém megbilincseli Kath-et, és kivonszolja a teremből. Háh! Micsoda látványosság lenne! Habár ezt viszonylag jól lepleztem, a következő témát nem tudom csak úgy vállvonogatva elfogadni, vagy elrejteni a megdöbbenésem, és a dühöm. Tényleg senki sem fogja fel, milyenek ezek az ősök? Eszem ágában nem lenne komolyabb kapcsolatba kerülnöm Bekahval, de úgy tűnik, rajtam kívül senki sem fogja fel, hogy milyenek is ők. Bármit mondhatnak, nem hiszem el, hogy meg lehet bízni bennük. Talán ők is emberiek a lelkük mélyén, tele érzésekkel és sebezhetőséggel, de attól még igencsak ravasz mind egytől egyig. Persze, nem az én dolgom, de ez a vakság... bosszantó! Még jó, hogy nem ígértem meg, hogy nem borulok ki, csak gyanúsan méregettem a lányt. Ha megígértem volna, sem tudtam volna betartani, ezt nem lehet csak úgy szó nélkül hagyni. - Én ezt nem értem, Caroline... Mi a fenét gondolsz te? Hogy Klaus megfelelő egy kis románcra? Kétlem, hogy az a romantikus típus lenne. Az ősökben nem lehet megbízni! De tudod mit? Te is tégy, amit akarsz! - sziszegem felé a szavakat, szemeimben lángol a düh, és képtelen vagyok felfogni, hogy a fészkes fenébe került Klaussal annyira közel, hogy vele táncikáljon. Mindenki idióta körülöttem, ez már egyszer biztos. De ki vagyok én, hogy ebbe beleszóljak? Ha a hibrid tervének a részévé válik, majd Stefan és Elena biztos kihúzzák a galibából, a saját életüket is veszélyeztetve. De ugyan már, ez mindennapos! - Nem csodálom, hogy inni akarsz, ha Klaus a kísérőd... - vonok vállat, és gúnyos mosolyra húzom ajkaim. Igazából nem érdekel az egész, csak annyit tudok hozzáfűzni, amit már közöltem is vele. Innentől fogva meg senki ne mondja, hogy én nem szóltam... - Rendben. Igyunk! - előhúzom a belső zsebemből a flaskát, meglebegtetem a levegőben, és a kezébe nyomom, egy sokkal barátságosabb mosoly kíséretében. Az alkohol összehozza az embereket!
Vissza az elejére Go down
Caroline Forbes

Caroline Forbes
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vampire
» lakhely : Mystic Falls
» foglalkozás : ez és az
» avatar : Candice Accola

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: To: Damon Salvatore   Folyosó EmptySzer. Nov. 14, 2012 6:08 pm

Nagyon jó volt Damonnal táncolni. Mostanában nem éreztem magam ennyire felhőtlenül, mint most. Ennek csakis ő az oka! Ezen a héten mást sem csináltam, csak szerveztem a bált, hogy minden tökéletes legyen.
- Bocsánatkérés elfogadva! Azt hiszem a tánccal ki tudsz engesztelni! - felelem neki. A köztünk lévő kémia egyre jobban fokozódik, még mázli, hogy senki sincs a közelben. A kezét a hátamra teszi, és jóleső borzongás fut végig rajtam az érintése nyomán. Vajon mindig ilyen hatással volt rám? Teszem fel magamnak a kérdéseket, és az agyam már meg is adja rá a választ: nem. Az az igazság, hogy emberként kihasznált, és amióta vámpír vagyok, sosem volt köztünk testi kontaktus. Egészen mostanáig, és szerintem ezzel ő is tisztában van.
- Stefan is itt van, igen. Előtted ővele táncoltam. Kicsit furcsának tartotta a jelmezed. Ő rendőrnek öltözött, és nagyon jól áll neki! Elena is itt van, és elment őt megkeresni, mivel én hallottam őt Katherinevel beszélni. - válaszolok a kérdésére. Hogy kivel jöttem? Most hogyan mondjam meg neki?! Tuti ki lesz rám akadva! Megpördít, és ismét a karjaiban tart. Ez olyan jó!
- Megígéred, hogy nem leszel mérges? - kérdezem tőle, de tudom, hogy nem fogja magát tűrtőztetni.
- Nos, kezdem a legelején. A héten egy titkos hódolómtól vörös rózsákat kapok. Ráadásul, mikor elmentem Elenáékkal vásárolni, ez a ruha félre volt nekem téve. Mikor hazaértem, újabb virágcsokor fogadott, egy titkos hódolótól. Tylerre tippeltem, de nem ő volt. A készülődés közben kaptam egy ékszeresdobozt, amire az volt írva, hogy csak itt bonthatom ki. Mikor ideértem Nik várt rám. Most magamra hagyott, hogy megnézze mi történt Elena és Katherine között! Röviden ennyi! - adom meg a választ kérdésére. Felnézek az arcára, és várom, hogy letoljon a tettemért.
- Tudod mit? Mivel elég sok alkohol van a tornaterembe, mi lenne, ha leinnánk magunkat a sárga földig? - kérdezem tőle. Remélem ezzel elterelem a szót arról, hogy Nikkel érkeztem.
Vissza az elejére Go down
Damon Salvatore

Damon Salvatore
Take care, cuz' I'm a(n)...
Vampire
» lakhely : † Mystic Falls again
» foglalkozás : † I keep myself busy
» avatar : † Ian Somerhalder

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó EmptySzer. Nov. 14, 2012 5:35 pm

To:: Caroline Forbes
Caroline meghajol, ahogy az tánc előtt szokás volt régen, de én csak megragadom, és ringatni kezdem magunkat a zene ritmusára. Jó vagyok ebben, bár nem szoktam vele dicsekedni, igazság szerint kevesen tudnak rólam bármit is, ami emberi lenne, de elég, ha én tisztában vagyok a képességeimmel. Különben is, humoros, mikor ledöbbennek a körülöttem lévők, ha előrukkolok valamivel, mint például most is, a tánccal. Látszik a lány arcán, hogy megdöbbent, hogy ilyet is tudok, ez pedig elégedettséggel tölt el. Az egómnak sosem árt, ha növekszik, már ha egyáltalán képes még rá. - Ne haragudj! - kezdtem el mentegetőzni bánatos képpel, mikor kijelentette, hogy ne ijesztgessem. - Hogy tehetném jóvá? - kezdem a rizsát ártatlan képpel, s közben tovább vezetem őt a zenére, ezúttal errébb araszolunk, s már nem egy helyben támolygunk, mint a részegek. Ha már egyszer elkezdtem, folytatom is a játszmát, újra megpördítem a vámpírlányt, és mikor megint hátára csúsztatom szabad kezem, lágyan elmosolyodom, mintha teljesen természetes lenne, hogy így viselkedem. Ám várjunk csak... tényleg természetes, a maga bizarr módján, ha úgy vesszük. Elvégre Stefan vagyok, és így szoktam viselkedni, igazi úriember vagyok, egészen addig, míg nem kerülök vér közelébe. Vagy valami ehhez hasonló sületlenség! - Hirtelen jött ötlet volt. Bár azt hiszem, ez tőlem nem meglepő. És ő látta már a maskarám? Mit szólt hozzá? - kérdezem, szemeim cinkosan megvillannak, és felvonom a szemöldököm, olyan képet vághatok, mintha arra lennék kíváncsi, mit kapok karácsonyra. Elvégre is, nem azért öltöztem be ennek a figurának, akit öcsémnek mondhatok, hogy magamat szórakoztassam. Oké, részben talán mégis azért, szeretek rajta poénkodni, és ha olyan kedve van, néha ő is beszáll a buliba, s többé kevésbé humoros is, na de elég ennyi a dicséretből... Össze akarok futni vele, remélem tényleg itt van, az előbbi kérdés egyfajta tudakolás is volt afelől, hogy ő él és virul. Vagy nem tud semmit a lány, vagy Stefannak már semmi baja, hiszen itt táncol VELEM (?!) és nevet a baromságaimon. Érdkes egy szituáció, én mondom!
Meglepte. Engem is. Nem tudom, miért vagyok itt, vagy mit csinálok, mert az, hogy Stefant utánozom, csak egy dolog, de tudom, hogy van itt még valaki, pontosan tudom, mi az, de nem akarok arra gondolni. Elenát nem láttam az utóbbi időben, és itt van Lexi is, aki az elmúlt napokban többször is a közelemben volt, ezt pedig nem tudom hova tenni. Elhessegetem ezeket a gondolataimat, és próbálok a jelenben maradni. Ez egy buli, viselkedjünk is úgy, ahogy egy bulin kell, sőt, egyenesen kötelező. - Ugyan már, Caroline, mi mindig is jóban voltunk! - mutatok végig magamon, majd újra a hátán a kezem, és arrébb araszolok a folyosón. Vigyorgok, láthatja, hogy újra a saját bőrömben vagyok. - Jó vagyok a táncban, te pedig egyedül ácsorogtál... Gondoltam, miért ne?! Elég furcsa volt, hogy egyedül látlak. Kivel jöttél? - érdeklődöm finoman, kicsit sem gyanakodva, pedig egy pillanatra még a lélegzetem is elállna, ha nem tudnám jól leplezni. Nem láttam Tylert, igazság szerint azt se tudom hol van, vagy egyáltalán él-e még, nem foglalkoztatott a dolog. Ám inkább más problémájával sulykolom magam, minthogy egy picit is magamba nézzek, és elgondolkodjak, nekem mi bajom az egésszel, hiszen ez egy buli, ahol lányokat kéne csapolnom, és minimum a sárga földig innom magam. Ugh!
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

Take care, cuz' I'm a(n)...

Folyosó Empty
TémanyitásTárgy: Re: Folyosó   Folyosó Empty

Vissza az elejére Go down
 

Folyosó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» Folyosó
» Folyosó
» Folyosó
» Előszoba és Folyosó

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Love Bites R.P.G. :: Mystic Falls :: Város szívében :: Mystic Falls-i Gimnázium-