Silas-t készültem bedobni a tóba, hogy onnan soha ne keltse életre senki. Amikor kivettem a kocsimból, furcsálltam, mert csak maradványok voltak a paplanba amibe csomagoltam. Az nem lehetséges, hogy Silas életre kelt, hisz Bonnie kővé változtatta.. De ha a varázslat megszakad, akkor feléled. Mi van?! Bonnie.. Nem lehetsz halott. Szükségünk van rád, és életben kell maradnod. Silas hirtelen eltűnése tényleg csak azt jelenthette, hogy Bonnie megszűnt létezni. Megfordultam, és ott állt teljes életnagyságban előttem.. És úgy nézett ki, mint az én szerelmem, Elena. Lehetséges, hogy ő is egy Petrova hasonmás? Mondjuk már kiismertem őt, bármilyen alakot feltud venni, amihez csak kedve van. Lehet ez is csak egy álca, nem az igazi arca. Elkezdett mindenféle dologról magyarázni, hogy ő egy árnyékmás. Az a hasonmás más szavakkal, gondoltam én. Igen, ő egy hasonmás volt, csak korántsem Elena arcú az illető. Az én arcomat birtokolta, ami megrémített. Leszúrt, majd egy széfbe zárt, belökött a végtelenül mély tóba. Túl gyorsan történt minden, egyszer még ott álltam előtte, másik pillanatban már a széf félig tele volt vízzel. Halhatatlan létem miatt nem halhattam meg, csak fulladoztam. Eltudjátok képzelni milyen érzés újra és újra belefulladni a vízbe? Nem egy kellemes érzés, higgyetek nekem.

Már időtlen idők óta időztem a víz alatt, és az emlékeim képei jelentek meg előttem. Az életem lepereg előttem?! Talán van Isten, és véget vet a kegyetlen kínzásnak amin végigmegyek? Minden amit akartam nem más volt, mint a halál. Sóvárogtam utána, mert nem bírtam volna még párszor átélni ugyanezt. És ha senki sem talál meg ezentúl? Évszázadokig, évezredekig itt fogok kínlódni ebben a széfben a víz alatt? Ahogy már említettem, kilométeres mély ez a tó. Lehetetlen lenne engem megtalálni.. Megeshet, hogy Silas átveszi a helyem, és észre sem veszik az eltűnésem. Még mindig az életem sorozatképei játszódtak le előttem, amikor hirtelen Elena jelent meg előttem. Mintha egy darabot téptek volna ki a szívemből, amikor arra gondoltam, hogy nem láthatom többé. Fáj, hogy nem engem választott, de minden hiába, nem tudok változtatni a döntésén. Ha tudnék se akarnék, mert ha ő így boldog, én is boldog vagyok. Fuldokolnék halállal, de nem tudok. Elena Damon-t választotta, éppen biztos boldogok együtt, én meg egy széfben szenvedek a fulladástól és az emlékektől. Kínoz az emlékezés, mert csak azt látom amit tudnék folytatni, de a mostani sorsom miatt képtelen vagyok rá. Egy életre elegem lett a vízből, mintha egy évezrede itt lennék a víz alatt.

Reménykedtem abban, hogy kiszabadulok, mert a halál nem érkezik el. Arra nincs esély. A szívem mintha kiakarna ugrani annyira fájt, de a remény még ott volt bennem. Hányszor kell ezt a kínt átélnem még?! Kezdem elfogadni.. Szenvedek, mert szenvednem kell. Ez a legrosszabb amit egy vámpírnak kívánhatok, mert ez a tökéletes kínzómódszer. Sírnék, de nem tudok. Kitörnék a páncélból, de minden erőmet elveszi a fuldoklás. Valaki segítsen kérem! Én ezt már nem bírom tovább.. Ha ki is jutok valaha, az mikor lesz vajon? Vajon testvérem eljön értem, hogy segítsen rajtam? Vagy bedől az árnyékmásomnak, és boldogan él tovább? Nem tudom mennyi ideje vagyok itt lent.. Legyen már vége! Ezer imát elmondtam, miben kértem, hogy legyen vége az életemnek. Fáj, a mellkasom szúr, legszívesebben kitépném a szívem. Én már nem bírom ezt épp ésszel, hisz megőrülök ettől a bezártságtól.. Nem érdeklek semmit? Silas ilyen jó színész lenne? Lehetetlen, hogy itt fogok az örökkévalóságig szenvedni.. Ezt nem bírom már, valaki szabadítson ki!