Tudtam, hogy nem, halogathatom öröké és felfogja tenni, ezt a kérdést, hiszen Mystic Falls tele van vámpírokkal és mindenki okkal van itt, ahogyan én is. Bár mondjuk én simán leléphetnék már, hiszen Katherine miatt jöttem, hogy kiderítsem az igazságot és már tudom, úgyhogy elmehetek bármikor, de előbb ki fogom élvezni ezt a kisvárost, még akkor is, ha unalmas néha.
-Részemről nem hétpecsétes államtitok, de nem is akarom mindenki orra alá dörgölni.-mondtam egy apró mosollyal. Nem hittem, hogy Damon sokra menne ezzel az információval ellenem, így hát gondoltam elmondom neki, de nem az egész sztorit, sőt elég ha csak a lényeget tudja. -De talán most kivételt tehetek. az édesanyám miatt jöttem ide, akitől születésem után elvettek, majd örökbe adtak. Most idejöttem megkeresni, és már meg is találtam szerencsére.-mondtam neki, teljesen lerövidítve az egészet. Elmondhattam volna Katherine nevét, hogy mi volt, és miért, de nem hiszem, hogy az érdekelte volna Damont, Szerintem pont elég, hogy ennyit tud. Nem találtam amúgy semmilyen kivetni valót a kérdésében. Hisz' mindenki szeretné tudni, hogy akivel jött miért is van a városban. Na erre én is kíváncsi vagyok, remélem válaszolni fog Ő is, mint ahogyan én is tettem. -Én te miért jöttél ide, korábban? Biztos, hogy neked is volt okod.-mondtam és egy ártatlan mosolyt ejtettem felé. Igen tudok így is mosolyogni, ha valamit el szeretnék érni, és most azt szeretném, ha válaszolna. Egy mert érdekel, kettő, ha már ő tudja, hogy minek jöttem ide, én is szeretném tudni. Bár nem hiszem, hogy sokáig maradnék a városba, hiszen nem hiszem, hogy itt nagy szükség lenne rám, bár lehet, hogy ez idő alatt még megváltozik a véleményem.
Tetszett, hogy ő is hasonló vámpír, mint én. Nem érdekelt, hogy kiből iszom, milyen élete van, vagy, hogy várja otthon anyuci, vagy apuci. Maximum kivételes esetekben számít, máshogy nem, mert most mit foglalkozzak ezzel?! Nekem ettől nem lesz jobb, csak rosszabb, inkább nem is érdekelt. Damonnal elindultunk a csoport felé egymásba karolva, majd mikor nevetni kezdett én is elkezdtem nevetni, mintha valami annyira nevetséges lenne. -Az ilyenekben mikor nincs igazam?!-kérdeztem nevetve, kicsit hangosabban, mint ahogy eddig beszéltünk, úgyhogy a csoport hallja. Felfigyeltek ránk, de eddig még nem tettek semmit, majd legfeljebb mi kezdeményezünk, nem olyan nehéz az.

Amikor elfordul és elmegy valami piáért én körbenézek. Nem ismerős arcokat keresek, csak nézem, hogy kik és mifélék vannak erre. Sok vihogó gyereket látok és csak az jár a fejemben, hogy, hogy élvezhetik ennyire ezt a bulit. Eddig ez az egész tök lapos volt és a zene sem a legjobb. Talán beszélnem kéne azzal aki a zenét csinálja, hogy legyen valami normálisabb.
Amíg ott ácsorgok nekem jön valaki, de nem veszek róla tudomást, mert érzem rajta, hogy tiszta tinta. akkor elvileg errefelé van valami normális pia, vagy hoztak magukkal. Remélem az első, mert most jó lenne valami rendeset inni. És vért is kéne már innom. Vagy két napja nem ittam semmit és már éhezem.
Míg ezeken gondolkodom a kísérőm visszatér, valami zöld lötyivel, aminek alkohol szaga van, de elég gusztustalanul néz ki. Elveszem tőle a poharat amit felém nyújt és elmosolyodok, ahogyan ő is. -Egészségedre!-mondom én is, mikor a poharamnak koccintja az övét és lehúzom a piát, egybe. Nem akarom tudni, hogy milyen az íze, de így is érzem. Van benne elég alkohol és azzal nincs is baj, de maga a zöld valaminek undorító íze van, de nem érdekel, mert van benne alkohol is. Örülök, hogy most nem olyan pia van, mint a múltkor. szörnyű puncs volt és olcsó sör. Ez legalább tényleg alkohol. Damon szemébe nézek, a szép kék szemeibe, majd a kérdése hallatán egy hatalmas mosoly jelenik meg az arcomon.
-Azért most ölni tudnék.-válaszoltam neki és ezt nem csak képletesen értettem, de ezt neki nem muszáj tudnia. Én is körbenéztem és láttam egy csapat részeg gyereket. Voltak lányok is és fiúk is, de mindegyik dülöngélt már annyira be volt piálva. Óvatosan feléjük intettem, olyan 4 fős csoport volt nem voltak sokan. -Mit szólnál hozzájuk, legalább is kezdésnek?-nekem most nem az volt a lényeg, hogy józanok, vagy sem, csak hogy könnyű legyen őket elkapni, hiszen 2 napi éhezés után nem érdekes, hogy ki az, csak vérhez jussak.

Most volt pár hete a Haloween-i buli, erre már is itt a következő. Parti, parti hátán, amit még élveznék is, ha izgalmas lenne a buli. A múltkor is annyi izgalom volt, hogy nekem esett egy boszi. Végül kiderült róla, hogy nem is olyan gázos a csaj. Pedig bulisabb lett volna az egész, ha gázos a csaj, vagy csak gyengébb, hiszen eléggé megfájdította a fejemet. Azt a bulit gyorsan kihevertem. Nem volt benne semmi izgalmas, mint már említettem. A városban van eddig így 2 embert akit ismerek és most itt van egy a pasi is aki kísér. Nem igazán tudok róla bármit is, csak a vezetéknevét, bár én sem árultam el az én vezetéknevemet, hiszen abból sokaknak leesne, hogy mi van, főleg, hogy Damon is vámpír. Egyedül akartam jönni, de hát ő is egyedül volt, és elég bevállalósnak tűnt, és akkor miért is ne?! A múltkorin nem volt kísérőm, most már az van, szóval jobbnak kell lennie ennek az estének.
Damo udvariasan megkérdezi, hogy hozzon-e nekem is italt. Semmi jónak nem vagyok az elrontója, főleg nem ha így mosolyognak rám, ahogyan ő tette. Megejtettem egy hatalmas Petrova mosolyt és úgy válaszoltam neki.
-Igen hozhatsz, azt megköszönném.-mondtam még mindig ugyanazzal a mosollyal, mert nem tudtam abbahagyni a mosolygást. Sajnos ez van, ha én előveszem ezt a mosolyom, nem tudom abbahagyni, csak ha valami olyan történik.